Idén nincs szükség az IMF pénzügyi segítségére, a kérdés az, hogy 2014-ben szükség lehet-e majd egy ilyen megállapodásra – nyilatkozta Washingtonban Varga Mihály, aki az IMF és a Valutaalap tavaszi ülésszakán vett részt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány egy „biztonsági hálóról” továbbra is tárgyalna, ám a korábbi vitás kérdésekben – mint például a magas bankadó – változatlanul eltérnek az álláspontok, és ez akadályozza a megállapodást.

Csak a 2013. évi költségvetés elfogadása után, vagyis év végén várható újabb fejlemény az IMF/EU-hiteltárgyalásokkal kapcsolatban – mondta Varga Mihály főtárgyaló, tárca nélküli miniszter, aki szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy még az idén létrejöjjön a megállapodás. Ám ez a vélekedése is optimistának tűnik annak fényében, hogy Matolcsy három csomagja együtt sem felel meg a valutaalap kezdetektől hangoztatott kérésének, miszerint a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseknek a fenntartható költségvetést és a növekedést kellene szolgálniuk.

Az elmúlt héten a kormány rövid idő után már másodszor volt kénytelen konszolidációs csomagot bejelenteni a 2013-as költségvetési hiány, az Európai Unió és a befektetők által elfogadott szintjének tartása érdekében. A kormányzati magyarázat kettős mércéről, és politikai nyomásgyakorlásról beszél. A Policy Agenda heti elemzésében megvizsgálta, hogy korábbi vállalásait (Széll Kálmán tervek) hogyan tartotta be a kormány, és ez alapján valóban erőn felüli megszorításokat várnak-e tőlünk nemzetközi partnereink. Mindeközben az EBRD (is) rontotta a magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatos várakozásait, s az EU/IMF megállapodás szükségességére hívta fel a figyelmet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (ngm) viszont úgy látja, hogy Magyarország már "majdnem eleget tesz" azoknak az elvárásoknak, amelyekre a - a kohéziós források miatt kiemelten fontos - túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez kellenek.

A növekedési kilátások némi javulása az intézményi befektetők várakozásaiban is tetten érhető, hiszen a részvénypiacok javuló teljesítményére, valamit a kőolaj árának emelkedésére számítanak. A K&H Alapkezelő éves befektetői konferenciáján készült felmérés alapján ugyanakkor az intézményi befektetők csupán kis része véli úgy, hogy még idén megszülethet a megállapodás az EU-IMF-fel.

A biztos alapokon nyugvó tervezéssel magyarázta a kabinet azt az igencsak szokatlan megoldást, hogy már a nyár elején benyújtotta a jövő évi költségvetést. Azonban már a vita során annyi minden megváltozott a büdzsében és a már törvényesített sarokszámokban, hogy az egészet új tervezetként akarja véleményezni a Költségvetési Tanács. Ráadásul a teljesülését meghatározó gazdasági környezetet befolyásoló szabályok is gyökeresen megváltoztak az új adótörvényekkel és a munkahelyvédelmi program megvalósításához szükséges módosításokkal. Így biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak az alkalmazott válságkezelési eszközök, hanem a költségvetési tervezés terén is az unortodox megoldások országa lettünk.

Meg kell erősíteni a jövő évi makropálya és a 2013-as költségvetés megalapozottságát - ebben egyetértett mindkét fél az IMF/EU-hitelmegállapodásról folytatott hiteltárgyalásokon. Az ehhez felhasználható eszközök megítélésében azonban már véleménykülönbségek mutatkoznak, nyilatkozta a magyar főtárgyaló, Varga Mihály.

Orbán Viktor azt várja az IMF/EU-delegációtól, hogy az egy „helyzetösszesítésben" jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben változtatást vár el a gazdaságpolitikában, nevezze meg a hitelhez szükséges előfeltételeket, és mondja el a véleményét a jövő évi költségvetés szerinte módosítandó pontjairól. A magyar kormány ezeket a felvetéseket szeptemberben fogja megválaszolni. A delegáció ugyanis ekkor tér majd vissza Magyarországra.

Alig oszlottak el a viharfelhők az euróövezet fölött, máris itt az újabb pánikroham: a spanyol tartományok segítségért könyörögnek a mentőalapból, a sajtó találgatásai szerint Görögország akár már szeptemberben csődbe mehet, a hitelminősítők pedig megsemmisítő pofonokat osztanak az eurózóna legerősebb tagállamainak. A rossz hírek áradata most már a gazdaságiban is érezteti hatását, több éves mélypontra süllyedt a beszerzési menedzser index az euróövezetben, ami negatívan befolyásolja a magyar kis- és középvállalatok exportkilátásait.

Pénteken napközben jelentős fordulat következett be a nemzetközi befektetői hangulatban, és elindult a részvények „kiárusítása". Az idegeket Spanyolország borzolta azzal, hogy újra „elszálltak" a kötvényhozamok. Az eurózóna válságával kapcsolatos kiújuló félelmek miatt a forint erősödése is megtorpant.

A jövő heti plenáris ülésre az IMF/EU-delegáció várhatóan összeállítja a magyar kormány számára felteendő konkrét kérdéseket. Az igen jól felkészült IMF/EU-delegáció a már lebonyolított 20-30 találkozón további ismereteket szerzett a magyar gazdaság részterületeiről.

Az elmúlt napok száguldozásai után mára eljött a „rossz" hangulat a piacokra. Persze az előbbiből a magyar piac nem nagyon vette ki a részét, nem tudott együtt mozogni a fejlett piacokkal.

Továbbra is a nyerő-nyerő szituáció van. Ha jók a gazdasági adatok, akkor azért, ha gyenge gazdasági kilátások vannak, akkor azért emelkedünk. Most mind a kettőt láthattuk.

Ugyan Bernanke nem ígért semmi drasztikust, de aggasztónak nevezte az amerikai munkaerő piaci helyzetet. Sőt azt is megígérte, hogy ha szükséges, akkor mindent megtesznek a gazdaság további élénkítésére.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti hitelmegállapodásról fog tárgyalni a magyar kormánnyal - mondta az IMF külkapcsolati igazgatója. Gerry Rice washingtoni sajtóértekezletén arról is beszélt, hogy az IMF tudomásul veszi, hogy a magyar kormány a készenléti hitelmegállapodást elővigyázatossági hitel gyanánt fogja kezelni.

Több ponton is meghátrált a kormány az MNB-törvény módosítása ügyében, de a legfontosabb kérdésekben nem ad jogi garanciát a nemzetközi partnereknek. A jogszabályt a parlament jövő héten fogadhatja el, s, ha az EKB és az IMF is rábólint, a tárgyalások elindulhatnak a nyári szünet előtt, vagyis készülhet majd arról címlapfotó júliusban, ahogy Varga Mihály kezet fog az IMF képviselőivel. Konkrét megállapodás a piaci szereplők szerint ősszel lehet.