Ma minden „virális”, képes futótűzszerűen, megosztásokkal terjedni. Összekapcsolódott világban élünk: létünk minden aspektusa valamilyen online rendszerre van rákötve, amely ontja az adatokat. Ezek aranybányát jelentenek Kertész Jánosnak, aki csaknem két évtizede foglalkozik hálózatokkal. A CEU professzorát kérdeztük korrupcióról, közösségi médiáról, influencerekről, káoszelméletről.

Az Írisz Office szakértői bemutatják, milyen adatok szükségesek a bankszámlanyitáshoz.

Négy nappal a GDPR-rendelet hatálybalépése után büntetett a NAIH adatkezelési ügyben. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségére szabtak ki másfél millió forintos adatvédelmi bírságot a játékos-nyilvántartó rendszerével kapcsolatos jogellenes adatkezelés és tájékoztatás miatt.

Száz napja lépett életbe az EU rendelkezése a személyes adatok védelméről, de az csak érintőlegesen változtatta meg az európaiak magatartását. Nincsenek nagy perek a szolgáltatók ellen, azok pedig nem sokat változtattak.

A Bloomberg szerint a Google bolti tranzakciós adatokat vett a Mastercardtól. A Google szerint nincs gond, mert az adatok anonimizáltak, szóval azt nem tudják, hogy személy szerint Ön mit rakott a kosárba.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Május 25-től hatályos az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, köznapi nevén a GDPR. Sorozatunkban a fogyasztók számára – és a munkáltatóknak is fontos – leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat az Európai Bizottság tájékoztatásának segítségével.

Az EU új adatvédelmi rendelete, a GDPR idén május 25-től közvetlenül alkalmazandó az EU tagállamokban, így Magyarországon is és alapvetően változik a legfontosabb terület, a személyes adatok kezelése.

A személyes adatok kezelésének és védelmének kérdése talán még soha nem volt annyira a középpontban, mint az elmúlt hetekben: a GDPR szinte minden gazdálkodószervezetet, közintézményt érint, a világsajtóban végigsöprő Facebook–Cambridge Analytica-ügy pedig sajátos megvilágításba helyezi az új rendelkezések aktualitását és lehetséges hatásait is.

Annak érdekében, hogy az emberek jobban megértsék a Facebook működését, és eldönthessék, hogy milyen adataikat kivel kívánják megosztani, a vállalat átalakította a közösségi oldal adatvédelmi beállításait tartalmazó felületét, amelynek használata sokkal egyszerűbbé vált. Az oldal felhasználói az új fejlesztésnek köszönhetően egyszerűbben le tudják tölteni a saját maguk által megosztott tartalmakat is.

A május 25-én hatályba lépő egységes európai adatvédelmi rendelet (GDPR) különösen érzékenyen érintheti az érintett vállalkozásokat, mivel a bírság akár 20 millió euró (6,2 milliárd forint) is lehet, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Május 25-én az összes uniós tagállamban életbe lép az egységes adatvédelmi rendelet (GDPR), amire már csak rohamtempóban lehet felkészülni. A szabályozás, amelynek megsértését május után súlyosan szankcionálhatják, alapos felkészülést és sokszor szemléletváltást is igényel minden cégtől, ahol személyes adatokat kezelnek. Ez gyakorlatilag az összes vállalkozást érinti a legnagyobbaktól az akár csak egy alkalmazottat foglalkoztató legkisebbekig. Az átgondolt felkészülést a szakemberek a kis cégeknél is 6-8 hónapra taksálják. Akik még nem kezdték el, az utolsó utáni órákra kaphatnak egy listát a legfontosabb átgondolandó kérdésekről és lépésekről a papíralapú adatvédelemmel foglalkozó Fellowes cégtől. 

A személyes adatokkal kapcsolatos hatályos adatvédelmi szabályozás (infotörvény) kizárólag élő természetes személyek személyes adataira terjed ki. Azonban mindenki meghal egyszer, legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint a halált senki sem kerülheti el. Ez felveti azt a kérdést, hogy mi lesz a sorsa az elhunyt személy személyes adatainak adatvédelmi jogi szempontból, illetve az egyes adatkezelőknek a szabályozási rendszerük kialakítása körében miként kell tekintettel lenniük erre a problémakörre – olvasható az RSM Hungary oldalán.

Szoftvervállalkozások cégek megbízásából nemcsak a portáljaikra látogatók számát mérik, hanem akár személyre szólóan is rögzítik azok adatait. Ebben a példátlanul részletes, illegális adatgyűjtésben részt vesz az orosz Yandex-kereső is.

A Kaspersky Lab éves kiberbiztonsági rendezvényén, a Cyber Security Weekend-en, többek között az egészségügyet érintő változásokról is tartott előadást, amelynek egyik fő kérdése az internetre csatlakoztatott orvosi eszközök informatikai védelme, valamint a betegek személyes adatainak kezelése.

Minden cég, akivel üzleti kapcsolatba kerülünk, egyre több személyes adatunkat gyűjti össze, hogy a későbbiekben azt valamilyen módon felhasználhassa. Ez alól a légitársaságok sem kivételek, ők – mint mondják – így akarják személyesebbé tenni a kiszolgálást. Van-e a határa a személyes adatok gyűjtésének és felhasználásának? A témáról az Airportal közölt összeállítást.

Ki birtokolja a Facebook-, Google-, Instagram- és Twitter-profiljainkat és a hozzájuk tartozó személyazonosságunkat: a szolgáltató vagy mi? Kinek a feladata ezek védelme? Hogyan lehet megvédeni a fiókokat és a bennük tárolt adatokat? Ezeket az egyre inkább égető kérdéseket járják körül a NetIQ szakértői.

Egy friss kutatás szerint az emberek többsége digitálisan (93%) osztja meg az adatait, és közel minden második felhasználó megosztaná a legfontosabb személyes okmányait is. A felnőttek 70%-a a gyerekeiről tesz közzé fotókat és videókat, a válaszadók 45%-a pedig a másokról készített videókat és fotókat teszi nyilvánosan elérhetővé. Nem kéne.

Ma már minden berendezésünk okos, azok is, amelyek otthoni kényelmünket szolgálják. 2020-ra becslések szerint már 200 milliárd ilyen eszköz fog működni világszerte. Az okosotthon nem kizárólag a gazdagok kiváltsága. De mit tegyünk, hogy ne csak kényelmes, hanem biztonságos is legyen?

Az emberek viszonylag kevés pénzért eladják a fotóikat annak ellenére, hogy a legfontosabb „adatnak” jelölték a képi emlékeiket. Egy felmérés alapján a válaszadók 49%-a a legértékesebb adatnak minősítették a mobilkészülékeiken tárolt fotókat saját magukról, ezt pedig a gyermekekről valamint házastársakról készült fotók követik. A személyes emlékek elvesztését sokkal nyugtalanítóbbnak tartják a megkérdezettek, mint egy autóbaleset, egy szakítást vagy egy veszekedést egy baráttal, családtaggal. Ugyanakkor, ha lehetőségük akadt pénzért cserébe törölni digitális adatokat, akkor ezt mindössze 3.245 Ft-ért (10,37 EUR) megtették, többnyire fotókat törölve - olvasható Kaspersky Lab által végzett kutatás összefoglalójában.

Sokszor előforduló panasz, hogy a követelések behajtásával foglalkozó cégek az érintett hozzájárulása nélkül kezelik az adós személyes adatait, és használják fel a behajtás során. Előfordul, hogy a behajtó az adós jövedelmi-vagyoni helyzetére, egészségi állapotára vagy az adós környezetében élő személyek adataihoz jut hozzá. Kezelhet-e személyes adatokat a követeléskezelő, és ha igen, akkor milyen adatokat? Szakértőnk segít!

Az internet, különösen a közösségi oldalak az emberi kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatásai mellett számos veszélyt is rejt - könnyen sérülhetnek például a személyiségi jogok, még ha nem is gondolnánk rá. Elég lehet hozzá egy viccesnek szánt komment, vagy egy csoportkép feltöltése. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője, Dr. Parázsó Helga segít átlátni a pontos szabályokat a Facebookon elkövethető személyiségi jogsértésekkel kapcsolatban.

A vállalatok alig több mint harmada ügyel arra, hogy működése összhangban legyen a legfontosabb nemzetközi adatvédelmi alapelvekkel.  Ezen belül a nagyvállalatok esetében magasabb szintű adatvédelmi tudatosság figyelhető meg, mint a kisebb cégeknél: előbbiek 39, utóbbiak 33,5 százaléka fordít külön figyelmet a kérdésre.

A cégek szerepe kulcsfontosságú a személyes adatok védelmében, főleg hogy hamarosan, alig másfél év múlva hatályba lép az európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR). Akik még nem kezdték el a gyakorlatban alkalmazni, itt van kilenc fontos lépés, amelyet ideje megtenni!

Augusztus 1-jétől él a személyes adatok kereskedelmi célú transzatlanti cseréjét szabályozó új keretrendszer, a Privacy Shield. A rendszerben regisztrált amerikai cégeket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelő szintű védelmet biztosítanak a személyes adatoknak, így részükre ezek az adatok az Európai Unió területéről továbbíthatóak lesznek.

Egy kutatás szerint az emberek még mindig meggondolatlanul osztanak meg privát adatokat az interneten kockázatos szituációkban. Az emberek 27%-a oszt meg véletlenül bizalmas adatokat, és 16%-uk szívesen hoz nyilvánosságra titkokat saját magáról – annak ellenére, hogy az információk online megosztása a párkapcsolatuk megromlásához vagy a munkájuk elvesztéséhez vezethet.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évben az Európai Unió új adatvédelmi rendeletével érintett vállalatok csaknem fele kapott az ügyfeleitől adattörlési kérelmeket, 41 százalékuk azonban még nem alakította ki a megfelelő törlési és dokumentációs eljárásokat és nekik a mulasztás akár 20 millió euróba is kerülhet a moratórium lejárta után.

Az európai felhőszolgáltatók és szerverparkok felvirágzásához vezethet az Európai Unió Bíróságának nagy jelentőségű adatvédelmi határozata, amely kimondta, hogy az amerikai jog nem nyújt megfelelő védelmet a személyes adatok számára – véli a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás. A döntés miatt az európai – és így a magyar – cégeknek ugyanis érdemes lesz mérlegelniük, hogy az adatkezelésüket teljes egészében az EU területére helyezzék át.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok szigorításával a cégeknek arra is figyelniük kell, hogy szerződéseikben lehetőséget teremtsenek rá, hogy később szükség esetén jogszerűen adhassák át az ügyfelek adatait követeléskezelő cégnek. Laczkó Hajnalkával az INTRUM JUSTITIA Zrt. B2B kereskedelmi üzletágvezetőjével beszélgettünk erről.

Az Országgyűlés módosította az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényt, amelynek következtében fontos változások lesznek az adatvédelem területén. A változások jelentős részben a közérdekű adatokkal kapcsolatosak, de ezúttal néhány olyan módosítást nézünk meg, ami a legtöbb adatkezelő számára érdekes lehet.

Az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) módosítására vonatkozó előterjesztését, amely az információs önrendelkezés, adatvédelem területén jelentős változásokat hozhat a cégek számára.

Bizalmas adatok maradhatnak az önkormányzatoktól leselejtezett informatikai eszközökön, mivel általában mind a szükséges anyagi erőforrásuk, mind a megfelelő szaktudásuk hiányzik az információbiztonsági törvény előírásainak betartásához.