A tervek szerint május 25-én hatályba lépő egységes európai adatvédelmi rendelet (GDPR) különösen védendő kategóriába helyezi a természetes személyekhez kapcsolódó személyes adatokat, így akár rendkívül súlyos büntetést is kiszabhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) azoknak a cégeknek, amelyek nem teremtik meg a megfelelő szintű biztonsági hátteret. Személyes adatnak számít a név, a születési adatok, a lakcím, a telefonszám és az e-mail cím. (Utóbbi kapcsán ugyanakkor konkrét személyhez nem köthető cím - pl. „info” kezdetű - nem minősül személyes adatnak.)

„Az eddigi folyamatokhoz képest garantálnia kell az érintett cégnek, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá a rendszerekhez, valamint azt is, hogy a regisztráltak megfelelő tájékoztatás után adták a hozzájárulásukat az adataik kezeléséhez” – hívta fel a figyelmet Mitrik Kornélia. Crowe FST bérszámfejtési és expat szolgáltatások igazgatója hozzátette: nagyon fontos, hogy az érintett vállalkozás mindent naplózzon és dokumentáljon, ellenkező esetben akár hatmilliárd forintnyi, vagy az éves árbevételének 4 százalékát is kitevő bírságra számíthat a cég.

Külön ijesztő, hogy a magyar vállalkozók harmada a mai napig nem is hallott az új adatvédelmi rendeletről!

Kép: Kaspersky Lab

A rendelet az egészségügyben érdekelt vállalatokat – köztük több mint 2000 patikát – különösen érzékenyen érintheti, mivel számos alkalmazást kell majd módosítani az elkövetkezendő negyedévben oly módon, hogy az adott páciensnek a jövőben hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a privát adataikat felhasználhassa és kezelhesse az adott alkalmazás.

„Az IT fejlesztőknek és informatikusoknak azt is meg kell oldaniuk, hogy az ügyfelek adatai törölhetők legyenek” – hangsúlyozta a Crowe FST szakértője. Mitrik Kornélia szerint a jogszerű és átlátható adatkezelést, és a kezelt adat tulajdonosának hozzájárulását is mindenképpen tudnia kell bizonyítani a cég munkatársainak.

A rendeletet továbbá minden olyan vállalkozásnak is figyelembe kell vennie, amely működtet bármilyen marketing célú adatbázist, mivel csak abban az esetben lehet tárolni személyes adatokat, ha megtörtént a hozzájárulás az illetőtől; továbbá egy toborzó cég esetében a toborzást követően meg kell semmisíteni a pályázóktól beérkező adatokat, kivéve, ha azok további kezeléséhez a pályázó kifejezetten hozzájárul.

Mivel a személyes adat szinte bármi lehet, ami alapján egy adott személy beazonosítható, így például a nagy irodaházak portáin elkért/tárolt adatok tekintetében is szükséges lesz az adatvédelmi szabályzat és az érkezők hozzájárulása az adataik (pl. név, személyi igazolványszám, aláírás) tárolásához.