Mára a légitársaságok nemcsak az utasok fuvarozásában vagy a repülőgépek karbantartásában jeleskednek, hanem abban is, hogy az utasokról minél több és mélyebb adatot gyűjtsenek. Nem meglepő, hogy a légiutas-kísérők személyesen tudnak segíteni abban, hogy rövid csatlakozás esetén elirányítsanak a kapuhoz, vagy megmondják, hogy a csatlakozó járat késik-e, vagy sem.

Az új adatgyűjtési módszereknek köszönhetően a jövőben arra is lehetőség lesz, hogy egy korábbi lekésett csatlakozás és többórás várakozás után a következő járaton egy voucherrel vagy bónuszmérföldekkel megtámogatva a légiutas-kísérő személyesen kérjen elnézést az utastól. Esetleg ingyen upgrade-eljék azt az utast, aki leginkább első osztályon utazik, de az adott járaton turistára szól a jegye. Vagy felköszöntsék az ügyfelet a születésnapján a gép fedélzetén.

A légitársaságok az ehhez szükséges adatokat már régóta gyűjtik, de a felhasználás egyelőre korlátozott. Mostantól már nem sokáig. A légiutas-kísérőknek adott táblagépeken könnyen gyűjthetik az adatokat rendelésekről, meg nem kapott ételekről, bármiről, hogy aztán legközelebb személyre szabottabb szolgáltatást tudjanak nyújtani.

A Delta tabletjén minden széket kategorizáltak, különböző színekkel jelölik, és külön piktogram van arra, ha elnézést kell kérni az utastól, és arra is, ha köszönetet kell neki mondani.

Oscar Munoz, a United Continental vezérigazgatója a Bloomberg szerint New Yorkban egy fórumon azt mondta, elég adatuk van arról, hogy pontosan ki az utas, hova utazik, volt-e késő járata, járattörlése, módosította-e az ülőhelyét, vagy leöntötték-e kávéval. Mindez a személyesebb kiszolgálás érdekében.

A nagy amerikai légitársaságok mindegyike gyűjti már ezeket és jóval mélyebb adatokat is, de felmerül a kérdés, mi az a szolgáltatási szint, ahol a gyűjtött adat felhasználása még tényleg minőségi javulást eredményez, és honnan számít tolakodásnak.

Az amerikai légitársaságok most ezen kérdéskör mentén próbálják meg belőni, hogy mi az a szint, ami még a szolgáltatási színvonal növelését eredményezi, és nem kontraproduktív. A lényeg, hogy a turistaosztályon helyet foglaló utas ugyanolyan különlegesnek érezze magát, mint az első osztályon utazó.