A magyar középiskolások háromnegyede még egyszer sem fizetett internetes letöltésért, ennek ellenére nagy többségük (78%) törvénytelennek ítéli meg a fájlmegosztó oldalak használatát - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

Mások Instagram-képeiről készített másolatokat állít ki, és ad el igen sok pénzért a műkritikusok által „zseniális trollnak” vagy „lusta művésznek” nevezett Richard Prince. De hogy teheti?

Mindnyájan tudjuk, hogy lopni nem szép dolog, de az interneten nagyon nagy a csábítás, hogy csak úgy elvegyünk valamit, ami a másé. De nemcsak, hogy könnyen ráfaraghatunk, de tönkre is teheti a sok munkával felépített weboldalunk látogatottságát a lopott tartalom. A Direkt Marketing Szövetség Tartalommarketing kisokosának segítségével most megmutatjuk, hogyan kerülhetjük el az ilyen csapdahelyzeteket.

Az alacsonyabb ár miatt választják a fiatalok az illegális termékeket, a lehetséges büntetések pedig kevés visszatartó erővel bírnak: jobban tartanak a termék rossz minőségétől vagy azok egészségre ártalmas hatásuktól – derült ki a HENT és a TÁRKI közös kutatásából.

Minden évben több mint 500 ezer munkahely megszűnését és közel 13 ezer-milliárd forintnyi kárt okoz a hamisított divatcikkek forgalmazása az EU területén. Az uniós országok közül leginkább a fejlett divatiparral rendelkező Olaszország gazdaságát sújtja a nemzetközi bűnbandák által irányított divattermékek hamisítása - közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

Több mint 11 ezer magyar dalszerző és jogutód kapott fizetést az Artisjustól a 2014-ben beszedett jogdíjakból. Az idei évben tovább nőtt a felosztásban résztvevő művek száma, amely megközelítette a 600 ezret.

Az EU-ban termelt gazdasági javak mintegy 40%-át előállító, a szellemi tulajdonjoghoz köthető vállalkozásokat egyre növekvő mértékben fenyegetik a szervezett bűnözés által előállított és forgalmazott hamisított termékek - derült ki a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) legfrissebb felméréséből.

Vajon hányan gondolnak a minden cégben megtalálható vállalati tudásra, céges know-how-ra, üzleti titokra és a szerzői jog alá tartozó alkotásokra értékes szellemi tulajdonként? Nem sokan, pedig ha tudnák, hogy ezek olyannyira valódi értékkel bírnak, hogy még itthon is van példa több százmillió forintos know-how tranzakciókra, lehet, hogy átértékelnék a helyzetet.

Az igazságügyi miniszter jóváhagyta az Artisjus 2015-ös szerzői jogdíjtervezetét: a vendéglátó üzletek által fizetett zenei jogdíjak átlagosan 19,5 százalékkal csökkennek január elsejétől. Az újonnan zenét játszó üzleteket további 10 százalékos kedvezménnyel ösztönzik a nyilvános zenefelhasználásra.

A kreatív- és kulturális ipar az elmúlt években is növekedni tudott Európában: ma már hétmillió embert foglalkoztat a kontinensen, azaz ötször többet, mint például a telekommunikációs szektor.

Cégalapításnál legyünk körültekintőek, alaposan nézzük meg, kit választunk üzlettársunknak, legyünk szkeptikusak a mindenhez értő ügyvédekkel és törekedjünk arra, hogy amit, csak lehet, foglaljunk írásba.

Átlagosan 19,5 százalékkal csökkennének a vendéglátó üzletek által fizetett zenei jogdíjak 2015-ben, ráadásul megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, és kisebb súllyal esik latba a meghosszabbított nyitva tartás is.

Kisebb visszaesést tapasztaltak az EU határainál lefoglalt áruk számában és értékében tavaly, míg a potenciálisan veszélyes termékek számában erőteljes növekedés történt.

Az Európai Bizottság július 1-jén olyan cselekvési tervet vázolt fel, amely a szellemitulajdon-jogok Európai Unión belüli megsértésének kezelésére nézve javasol intézkedéseket. Ezt egészíti ki az a stratégia, amely a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésére nézve határoz meg célkitűzéseket.

3D nyomtatás: a gyártóknak árulniuk kellene a termékdizájnt. A tervrajzok rejtegetése helyett a gyártóknak haladniuk kellene a korral és értékesíteniük kellene azokat – mielőtt ellopják.

Kevés új technológia kapott akkora figyelmet az elmúlt években, mint a 3D nyomtatás. Az eljárás forradalmasíthatja a termékek gyártásának és terjesztésének menetét, széleskörű elterjedése ugyanakkor komoly veszélyekkel jár a szellemi tulajdonjogra nézve.

Az online zeneszolgáltatók, például a Spotify vagy az iTunes ezentúl egyszerűbben megkaphatják az engedélyt arra, hogy több országban letölthetők legyenek zenéik: ezt eredményezi a Brüsszelben elfogadott jogszabálytervezet.

Csökkentek az üreshordozó-díjak, a díjfizetési kötelezettség azonban mostantól a táblagépekre is kiterjed. Az új rendszert közgazdasági elemzés alapján, a jelentősebb díjfizetőkkel egyetértésben alakította át az öt érintett szerzőijog-kezelő egyesület.

Még a nemzetgazdaságra is jótékony hatása van a márkaépítésnek, vagyis a márkaépítés hozzájárul a fogyasztók jólétéhez és képes hosszú távon befolyásolni a gazdasági növekedést. Erre jutott legalábbis a Szellemi Tulajdon Világszervezetének friss jelentése.

Az európai polgárok ugyan elismerik a szellemi tulajdon fontosságát, ugyanakkor bizonyos esetekben annak megsértését is elfogadhatónak tartják, főleg ha így pénzt takaríthatnak meg.

Először készült tanulmány annak számszerűsítésére az Európai Unióban, hogy a szellemitulajdon-intenzív ágazatok milyen mértékben járulnak hozzá az uniós gazdasághoz a GDP, a foglalkoztatás, a bérek és a kereskedelem tekintetében. Magyarországon az uniós átlag feletti ezen ágazatok gazdasági súlya.

Az új rendszer a filmekre úgynevezett audió vízjelet tesz, ami azután otthon megakadályozza, hogy a blue-ray-en le lehessen játszani a kalózpéldányt. A jelet az emberi fül a moziban nem érzékeli.

A július 1-jén hatályba lépett új Büntető törvénykönyv szellemi tulajdonjog terén bevezetett változtatásai mind a szerzői jog, mind iparvédelmi jog területén komoly változásokat jelentenek.

Az orosz elnök jóváhagyását követően felállt és megkezdte működését egy önálló, szellemitulajdon-jogi ügyekkel foglalkozó bíróság Moszkvában, amely jelentős előrelépésnek számít az orosz szellemitulajdon-védelem területén.