Hamis elképzelések a hamis árukról

Az alacsonyabb ár miatt választják a fiatalok az illegális termékeket, a lehetséges büntetések pedig kevés visszatartó erővel bírnak: jobban tartanak a termék rossz minőségétől vagy azok egészségre ártalmas hatásuktól – derült ki a HENT és a TÁRKI közös kutatásából.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Kép: Pixabay

Továbbra is „népszerűek” a hamis termékek a magyar fiatalok körében, hiszen a megkérdezett fesztiválozók több mint a fele (55,3%) állította azt, hogy az elmúlt egy évben vásárolt már hamis terméket, áll a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (TÁRKI) közös jelentésében, amely idén július végén készült. Újabb szomorú adalék, hogy a hamis terméket vásárló válaszadók között több mint háromnegyed részben (75,5%) vannak azok, akik az elmúlt évben ezt többször is megtették, és csak kevesebb, mint negyed részben (24,5%) vannak olyanok, akik most először vásároltak hamis terméket.

„Mindemellett rendkívül keveset tudnak a fiatalok a hamis termékek okozta teljes kárról, pedig az a gyártási és ellátási lánc minden pontján jelentkezik. Azaz a válaszadók valójában nincsenek tisztában a hamisítás következményeinek közösen megfizetett árával, nem látják át, hogy milyen károkat jelenthet mindenkinek a hamis termékek előállítása, kereskedelme. Pedig az Európai Unió területén évente félmilliónál több munkahely szűnik meg és több tízmilliárd euró költségvetési bevételtől esnek el az államok a hamisítások miatt” – mutatott rá Németh Mónika a HENT titkára. (ld. keretes írásunkat)

A fesztivállátogatóknak több mint a fele (51,3%) az eredeti terméket előállító gyártót nevezte meg a kárt leginkább elszenvedőnek a bevételkiesés és a bizalomvesztés okán. A hamis terméket vásárlók és nem vásárlók csoportjai is magas arányban (előbbi esetében 34,1 %, utóbbinál 20,7%) úgy látják, hogy leginkább az eredeti terméket előállító cég a károsultja a hamisítási tevékenységeknek. További egynegyedük (24,6%) a fogyasztókat tartja a leginkább vesztesnek a hamis termékek rövid élettartama, vagy veszélyessége, elavulása miatt.

Félmillióan maradnak munka nélkül a gagyi cuccok miatt
Minden évben több mint 500 ezer munkahely megszűnését és közel 13 ezer-milliárd forintnyi kárt okoz a hamisított divatcikkek forgalmazása az EU területén. Az uniós országok közül leginkább a fejlett divatiparral rendelkező Olaszország gazdaságát sújtja a nemzetközi bűnbandák által irányított divattermékek hamisítása.
A hamis termékek vásárlásának legfőbb motivációját az árkülönbség jelenti: a megkérdezettek közel fele (49,2%) a termék olcsóságát jelölte meg fő oknak a termék vásárlására. Azon válaszadók közül, akik a hamis terméket az alacsony ára miatt választották, szinte mindenki eredeti terméket vett volna, ha az nem lett volna sokkal drágább a hamisnál. Ugyanakkor több mint egynegyede (28,3%) azért vásárolta, mert számára látszólag nem volt gond a minőségével, és ugyanennyi (28,3%) válaszadót nem is érdekelt, hogy hamis-e a termék vagy sem; megvette, mert szüksége volt rá. Azok közül, akik csak egyszer vásároltak hamis terméket, közel kétszer annyian (40,7%) mondták azt, hogy látszólag nem volt gond a termék minőségével, mint a többszöri vásárlók közül (25,3%). Az egyszeri vásárlók csoportjánál feltehetően ez lehet egy akadálya a további vásárlásoknak.

Ami a hozzáférhetőséget illeti, a hamis terméket vásárló fesztivállátogatóknak több mint a háromnegyede (77,6%) az internetről szerezte be a terméket, míg 19%-uk piacon, 15,5%-uk pedig boltban.

Érdekes jelenség, hogy a hamis terméket vásárlókat és nem vásárlókat nem az esetlegesen várható büntetések téríthetik el szándékuktól: leginkább a termék vélhető rossz minőségétől (előbbiek 63,9%-, utóbbiak 85,3%-a) tartanak. A másik fontos visszatartó tényező a hamis termékeket vásárlók esetében az egészségére veszélyt jelentő, ártalmas jellemzője a terméknek (48,7%). Ugyanők közel egyforma arányban említették azt, hogy a sok kudarc/átverés (26,1%), vagy felelősségre való vonás/ büntetés (29,4%), illetve garancia, jótállás esetleges elvesztése (23,5%) okán nem vásárolnának a későbbiekben már hamis terméket.

A hamis terméket nem vásárlók esetében a második legerősebb visszatartó tényező (az első helyen álló „rossz minőség” után) ugyancsak az egészségét veszélyeztető, ártalmas jelleg (37,3%). Közel egyforma arányban említették azt, hogy az átveréstől való félelem (29,3%), garancia, jótállás esetleges elvesztése (30,7%) miatt nem vásárolnának hamis terméket.

Mindenki másképp csinálja
Az adatok szerint még mindig Kínából érkezik a legtöbb a hamis termék: az EU-n belül lefoglalt áruk értéke szerinti 73%-a, mennyiség szerinti 66%-a származott az országból, annak ellenére, hogy a kínai hatóságok küzdelmet hirdettek a hamisítás ellen. A hamisításra szakosodott kínai bűnözői csoportok azonban mobilak, illetve szorosan kapcsolódnak más csoportokhoz: az Olaszországban tevékenykedő kínai bűnözők például együttműködnek a hírhedt olasz Camorrával a hamis áruk importja és terjesztése kapcsán. A kínai szervezett alvilági csoportok egyik módszere, hogy megtelepednek a legálisan működő szabad kereskedelmi zónákban (FTZ), és itt csomagolják vagy címkézik át, látják el “eredeti” védjeggyel, illetve „papírozzák” le a Kínából konténerszámra érkező hamis árut. Ez többek között azért nehezíti meg az európai hatóságok dolgát, mert a világ 135 országában található 3000 szabadkereskedelmi zónából 82 az Európai Unió területén található. Kínától eltérően más ázsiai országok szemmel láthatóan sokkal inkább egy-egy termékcsoportra fókuszálnak a hamisítás terén: az EU-ban lefoglalt hamis parfümök és kozmetikai termékek 52%-a Törökországból származott, értékük 26,1 millió eurót tett ki 2013-ban. (Ugyanakkor Törökország csak az EU-ba érkező hamis termékek 3,7%-át állította elő.) Ezzel szemben Indiában leginkább gyógyszereket, míg Egyiptomban élelmiszereket hamisítanak; utóbbi eset főleg a hagyományos élelmiszerek „bio” és „organikus” címkével való ellátását jelenti, hiszen így magasabb áron értékesíthetők. Emellett Indonézia a gyenge jogszabályi háttere és a korrupció, a Fülöpi-szigetek pedig a szűkös jogérvényesítési lehetőségek miatt okoz fejtörést az EU-ra gyakorolt hatások miatt

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo