A zenei szerzőket képviselő Artisjus benyújtotta jövő évi díjszabástervezetét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége) szerint ez fontos lépés a hazai vendéglátó ágazat számára a válság utáni talpra állásban. A szerzők, előadók és kiadók átlagosan 19,5 százalékkal csökkentik és egyben egyszerűsítik tarifarendszerüket a vendéglátóipar vonatkozásában. Az új tervezet a zeneszolgáltatást is folytató üzletek díjkalkulációja során a nekik otthont adó település lélekszámát veszi figyelembe, ezzel megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, illetve a meghosszabbított nyitva tartási idő súlya is csökken.
Itt olvashat arról, hogy mikor nem kell a másolt hangfelvétel után jogdíjat fizetni.
A döntés hátterében a szerzői egyesület által készített elemzés áll, amely a vendéglátóiparból származó díjbevételek elmúlt években jelentkező, kézzelfogható csökkenésére keresett magyarázatot és kiutat.
Dr. Szinger András, az Artisjus főigazgatója szerint „fontos volt, hogy az elemzés segítségével beazonosítsuk a lemorzsolódással leginkább érintett szektorokat, és így differenciált csökkentésre tudjunk javaslatot tenni”.
„A csökkenések oka könnyedén belátható, hiszen a válság 2008-as kialakulását követően az ágazat teljesítménye 18 százalékkal csökkent, amely tömeges bezárásokban nyilvánult meg – mondja Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke. – A 2013–14-es években megindult a vendégszám- és forgalomnövekedés, így megfelelő adózási háttér, versenyképes marketing-háttérmunka mellett 2017-től normalizálódhat az érintett a vállalkozások gazdálkodása.”
Az MSZÉSZ két évre, 2014-re és 2015-re, kérte és kapta meg a szállodai jogdíjak szintjének rögzítését, cserébe eltekint az egyedi szobakihasználtság és a RevPAR (kiadható szobaszámra vetített bevétel) mutató figyelembevételétől a jogdíj megállapításánál. Régi vita végére kerül pont ezzel. A szakmai szervezet korábban azt kérte ugyanis, hogy a jogdíj mértékének meghatározásánál a szálláshelyek kihasználtságát és az átlagszobaárat is vegyék figyelembe. 2013-ban az Artisjus ennek a kérésnek úgy tett eleget, hogy csillagbesorolási kategóriánként az országos átlagos kihasználtsági mutatókat is számításba veszi. Az egyeztetések során felmerült a jogdíjak megállapításánál a RevPAR mutató alkalmazása, de a tárgyaló felek végül attól eltekintettek. Az új megállapodás értelmében változatlanul a 2013. évi jogdíjak maradnak érvényben a következő két évben is.
A BKIK kevesli a csökkentést
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) üdvözli a csökkentési szándékot, azonban mértékét kevesli. A mikro-, kis- és középvállalkozásokat terheli elsősorban az ARTISJUS és egyéb szerzői jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek által megállapított díjak, valamint az ezek beszedésére vonatkozó eljárás, amely a turizmusra is negatívan hat. Bár a főváros turizmusa az elmúlt évben és idén is javulni látszik, a szálláshely foglalás növekedés mögött mind a mai napig elmarad a vendéglátás forgalmának javulása. Éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a vendéglátó vállalkozások versenyképességének javítására, ugyanakkor az ellenkező irányba hat a jogvédő szervezetek tevékenysége, mert nemzetközi összehasonlításban, a tervezett csökkentéssel együtt is aránytalanul magas az a díj, amelyet a vendéglátó-ipari egységektől beszednek - olvasható a kamara közleményében.
A díj rendkívül magas összege mellett azoknak a feltételeknek a meghatározása, hogy ki mikor és milyen mértékben köteles díjat fizetni, rendkívül aránytalan, indokolatlan terheket ró a vállalkozókra. A jelen rendszer egyaránt kedvezőtlen a turizmusban dolgozó vállalkozások, a jogdíj jogosultak és az élőzene szolgáltató vállalkozások számára. A BKIK legalább 50 százalékos csökkentést javasol, ezért kéri az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületet a csökkentés mértékének újragondolására.
