A Szellemi Tulajdon Világszervezete 2013. november 14-én publikálta a márkaépítésről és annak a globális gazdaságban betöltött szerepéről szóló jelentését „World Intellectual Property Report Brands Reputation and Image in the Global Marketplace” címmel.
A tanulmány szerint a brandépítés fontos tényezője mindennapi életünknek: segíti a fogyasztókat preferenciáik gyakorlásában, a termékek hírneve és a hozzájuk köthető imázs szerepet játszik a vásárlói szokások alakításában, a cégek számára a márka értékes stratégiai eszközt és versenyelőnyt is jelent.
A márkaépítés nemzetgazdaságra gyakorolt hatására viszont mindezidáig csupán korlátozott adatok állnak rendelkezésre. Egyedül az USA esetében érhetőek el részletesebb adatok, amelyek alapján kétszer akkorára becsülhetők a brandépítéshez kapcsolódó befektetések, mint a kevesebb adat birtokában kalkulált hasonló jellegű kiadások.
- 2011-ben a cégek közel évi 466 milliárd USD-t költöttek brandingre világszerte: többet, mint K+F-re és dizájnra együttesen. Néhány országban ez az összeg teszi ki az immateriális javakba irányuló befektetések több mint 25%-át; A kis cégek persze nem tudnak ennyit költeni, de nem is kell. Egész más eszközökkel lehetnek sikeresek.
- a gyorsan növekvő közepes-jövedelmű gazdaságok mint Kína és India, többet fordítanak brandingre, mint a jelenlegi magas jövedelmű országok a múltban, amikor hasonló gazdasági szinten álltak. Míg a magas jövedelmű országokban stagnálnak a branding befektetések, addig az alacsony vagy közepes jövedelmű államok esetében növekedés figyelhető meg ezen a területen;
- a brandig-befektetések szoros összefüggést mutatnak a gazdasági fejlettség szintjével;
- a gazdasági válság ellenére 2008-2013 között 19-24 % közé tehető a globális top 100 márka teljes értéknövekedése;
- a branding a K+F befektetések megtérülésének egyik legfontosabb biztosítéka. Azon cégek, amelyek sokat költenek innovációra, szintén magasabb összegeket fordítanak a brandingre is: a branding tevékenység az innováció kiegészítője;
Az elemzés feltérképezi a globális gazdasági tendenciákat és meghatározó irányzatokat. A védjegyek szerepét is igyekszik feltárni és adatokat szolgáltat a védjegy-politikai döntésekhez, végül pedig arra kíván választ találni, hogy a márkaépítés miként hat ki a piaci versenyre és az innovációra, illetve hogyan viszonyul a tágabb értelemben vett vállalati stratégiához és az ipari szektor szerveződéséhez.
A tanulmány kísérletet tesz továbbá a védjegybejelentések jelentős növekedése mögött meghúzódó okok feltárására, a használati engedélyeknek és a franchise szerződéseknek a márkázás kiterjesztésében játszott szerepére, valamint az eltérő védjegyjogi rendszerek és szabályok sajátosságainak feltárására. A teljes tanulmány itt olvasható.
