1. Dokumentáljunk minden tranzakciót teljes körűen!
Az egyes céges tranzakciók esetén nem elég csupán a cégbíróság igényeinek megfelelni. A legtöbb tranzakció során többlet megállapodások elkészítése is szükséges (például szindikátusi szerződés, titoktartási nyilatkozat), amelyeket a legtöbb esetben nem is nyújtunk be a cégbírósághoz. De jogi szempontból gyakran fontosabbak, mint a cégbírósághoz is beküldött dokumentumok.
Az új Ptk. sem teszi kötelezővé minden szerződés írásba foglalását, sőt, bizonyos esetekben még a munkaszerződés módosítását sem kell leírni, jogi szakértőnk tanácsa szerint azonban érdemes ezt megtenni, mert vita esetén ez segíthet bíróság nélkül megoldani a problémákat.
Kép:sxc
2. Ne bízzunk minden kész mintákra!
Az internetről letölthető, előre elkészített minták jól működnek addig, amíg a startup vállalkozás alapítói között teljes az egyetértés és az összhang, az aláírt internetes minták pedig fiók mélyén hevernek. A problémák akkor kezdődnek, amikor ezeket a szerződéseket, nyilatkozatokat elő kell venni, mert valamilyen jogi probléma merül fel. Persze, pénzbe kerül ügyvédet fogadni ahhoz, hogy előzetesen gondosan és pontosan elkészítse ezeket a papírokat, de lényegesen kevesebbe, mint amennyi kár származhat egy félrefogalmazott szindikátusi szerződésből.
Az általános formulák persze sok esetben segítik egy induló vállalkozás működését, de semmiképpen nem szabad átgondolatlanul alkalmazni őket! Az adatvédelmi szabályzatok területén például egyenesen hatósági büntetést jelenthet, ha nem a mi cégünkre vonatkozó szabályzatot fogalmazunk meg, hanem a netről levadászott formulával próbálkozunk. Kiindulási alapnak persze lehet mintákat keresni, de ne gondoljuk, hogy ezzel megússzuk a feladatot.
3. Felejtsük el a polihisztor ügyvédeket!
A speciális problémák megoldása speciális szakértelmet igényelnek. Nem lehet mindenhez érteni, így például a válóperes ügyvédre nem feltétlenül hasznos rábízni a szindikátusi szerződés, valamint egy felmondás megfogalmazását.
4. Védjük megfelelően a szellemi tulajdonunkat
A mai, alapvetően fogyasztók uralta világban a gyártók fokozott árverseny közepette kénytelenek érvényesülni, és folyamatosan keresik a kitörés, különbözés újszerű formáit. A szellemi tulajodon védelmi stratégiák – szabadalmak, védjegyek, formatervezési mintaoltalmak – lehetőséget adnak arra, hogy a vállalkozások elkerüljék az árversenyt, hiszen az oltalom kizárólagosságot ad, és így nem kell a versenytársak áraihoz igazodni. A szellemi tulajdoni védelme tekintetében meg kell találni a középutat. Egyrészről elengedhetetlen a szabadalmak, védjegyek, know-how megfelelő jogi védelme, másrészről viszont a befektetők rossz szemmel nézhetnek arra a startup vállalkozásra, amelynél a befektetőszerzés során a legégetőbb kérdés a titoktartási nyilatkozat aláírása: Ez azt a képzetet ébresztheti a befektetőben, hogy a vállalkozás nem bízik abban, hogy a világmegváltó ötletét ő tudja legjobban és leghatékonyabban kivitelezni. Ez pedig természetesen a befektetői kedvet csökkentheti. Ugyanakkor a jogvédelmi kérelem benyújtásával nem szabad késlekedni, a cég indulásakor vagy az új termék fejlesztése során, a megoldás bármiféle publikálása előtt kell ezt megejteni. A védjegy kivételével az egyéb jogvédelmi eszközök jogosultságának alapja ugyanis minden esetben a megoldás újdonsága. Itt talál részleteket arról, hogy milyen lehetőségek vannak és mekkora költségekkel kell kalkulálni.
5. Mérlegeljünk az üzlettársunk kiválasztásánál.
Nem mindig a régi, gimnáziumi barát a legmegfelelőbb üzlettárs, csak azért mert az alapító őt jól ismeri. A megfelelő üzlettárs kiválasztása során számos tényezőt kell mérlegelni: megbízhatóság, pontosság, hasonló gondolkodásmód, anyagi teherbíró-képesség. Ha a baráti viszony részben üzlettársi kapcsolattá is alakul, akkor se feledkezzünk meg a további tényezők mérlegeléséről sem. Ha mégis úgy döntünk, hogy a barátunkkal alapítunk vállalkozást, van néhány alapszabály, amit érdemes betartani, hogy ne menjen rá a bizniszre a kapcsolat.
