Rég várt pozitív fordulatot hozott a július-szeptemberi időszak az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában.

Korábban megjelent a jogszabálytervezet az ÖNYP megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásáról.

Közzétették a jogszabálytervezetet.

Az erős évkezdet után a második negyedév is lendületes folytatást hozott a hazai önkéntes kasszák teljesítményében.

Magyarországon a 40-49 évesek rendelkeznek a legnagyobb arányban nyugdíjmegtakarítással.

Kiválóan sikerült az idei első félév a nyugdíjpénztárak számára.

2022. március 23-án sikeresen lezárult a magyar Aegon vállalatok akvizíciója. Az új tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a társaságok 2022 szeptemberétől Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., Alfa VIG Pénztárszolgáltató Zrt. néven lesznek jelen a piacon. Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. név alatt folytatja tevékenységét.

A magyarok úgy gondolják az anyagi biztonság feltétele a családi befolyásnak, derült ki egy friss, reprezentatív kutatásból. Az eredmények alapján rengeteg magyar tapasztalja, hogy bár a családi döntéseknél próbálnak minden családtagnak megfelelő döntést hozni, az anyagi szempontokat azért figyelembe veszik.

A pénztártagok számára előnytelen ingatlanügyleteket bonyolítottak a Pannónia Nyugdíjpénztár vezetői a Magyar Nemzeti Bank szerint, ezért a jegybank kezdeményezte az ügyvezető és az igazgatótanács elnökének felmentését - közölte az MNB.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó pénztárak összvagyona dinamikusan növekedett tovább, és 1425 milliárdot tett ki. Az adóváltozások miatti munkaáltatói befizetéseket az egyéni befizetések jórészt pótolták. Kiugró hozamokat értek el a nyugdíjpénztárak az első kilenc hónapban.

A Magyar Bankszövetség arra kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett lakástakarék mint takarékossági forma helyett, szakmai egyeztetés alapján, olyan új konstrukció közös kialakítása váljon lehetővé, amelyben az állami támogatás hosszú távon működhessen.

A fiatalabb generációk egyre inkább felismerik a nyugdíjcélú megtakarítás fontosságát, de az OTP Nyugdíjpénztár belépési adatai azt mutatják, hogy a legtöbben továbbra is inkább 40 éves koruk körül kezdenek el félretenni a boldog nyugdíjas évekre.

Jövőre az ideinél alacsonyabb lesz a béren kívüli juttatások, köztük a pénztári megoldásokhoz nyújtott munkáltatói támogatások adókulcsa, a terhelés 40,71 százalékra csökken a közel 44 százalékos szintről - közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége. A szervezet szerint a közel 3 százalékos könnyítés azért is kedvező, mert fontos szerepe van a munkaerő megtartásában.

Csak minden második magyar számít arra, hogy kizárólag a nyugdíjából meg tudna élni. A hosszú távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat, ez a válaszadók 42 százalékát aggasztja komolyan – derült ki a K&H biztos jövő indexéből. Azonban a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatban most a legpozitívabbak a megkérdezettek: mindössze 37 százalék gondolja, hogy ezek keveset érnek majd. A K&H szerint a háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac bővülhet. Egy havi 20 ezer forintos megtakarítás konzervatív 2-3 százalékos hozammal számolva 30 év múlva közel 10 millió forintot eredményezhet.

Átlagosan 8 év lemaradásban vannak, akik a harmincas éveikben kezdenek el takarékoskodni. Ezt azok állítják, akik már rendelkeznek megtakarítással. Ráadásul a ténylegesen várható nyugdíj összege átlagosan közel 100 ezer forinttal kevesebb az ideálisnak tartotthoz képest – derült ki az Allianz legfrissebb, az öngondoskodást vizsgáló kutatásából.

Mivel az állami nyugdíjrendszer kilátásai enyhén szólva sem rózsásak, ajánlott egyénileg is takarékoskodnia annak, aki szeretne anyagilag stabil nyugdíjas éveket biztosítani magának. Számukra 3 megoldás kínálkozik: nyithatnak nyugdíj-előtakarékossági számlát, azaz NYESZ-t, megtakaríthatnak egy önkéntes nyugdíjpénztár segítségével és köthetnek egy nyugdíjbiztosítást, melyek mindegyikére 20 százalékos állami támogatás jár. A Vienna Life Biztosító összeszedte a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Összesen több mint 3,1 milliárd forintot igényelhetnek vissza az OTP Nyugdíjpénztár és az OTP Egészségpénztár tagjai a tavalyi befizetéseik után, amennyiben az adóbevallásban rendelkeztek az adó-visszatérítésről. A hazai piac két legnagyobb pénztára arra ösztönzi tagjait, hogy ne hagyják elveszni az egyéni befizetéseik után igényelhető adó-visszatérítést.

A magyar fiatalok tudatosabban készülnek a nyugdíjas éveikre, véleményük szerint az időskori jövedelmük 40 százalékát már az öngondoskodásból származó források teszik majd ki, egyre kevésbé számítanak az államra. Ezzel együtt az Aegon kutatásának eredményei szerint a magyar lakosság nyugdíjfelkészültségén még mindig sokat kell javítani.

A hazai lakosság kétharmada nem tervez félre tenni a nyugdíjas éveire, pedig 85 százalékának fontos lenne az anyagi gondoktól mentes időskor – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből.

A harmadik negyedév végén 1042 milliárd forintra rúgott az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona. Ez 6,53 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi eredményhez képest. Az egy főre jutó vagyon még nagyobb mértékben, 7,65 százalékkal 971 ezer forintra nőtt.

Ahelyett, hogy a nyugdíjrendszerünk fenntarthatóságán elmélkednénk, hasznosabb, ha azon gondolkodunk, miből fogunk megélni öregkorunkban. A kérdés mindenkit érint: cégvezetőt, cégtulajdonost és munkavállalót egyaránt.

Az ázsiai tőzsdék zuhanása viszonylag gyorsan megállt, de az európai tőzsdék sokkal lassabban heverik ki a negatív hatást. Jóllehet az újabb világgazdasági válságtól való félelem elillant, az augusztus 24-ei fekete hétfő ismét rávilágított arra, hogy milyen törékeny a globális gazdaság. Olyannyira, hogy a világ tőlünk távoli pontján, tőlünk teljesen függetlenül történő események akár a mi mindennapi boldogulásunkat is érintik, például a nyugdíjcélú befektetéseinken keresztül.

A nyugdíjpénztár tagok több mint 87 százaléka biztosra megy a kockázatokat és várható hozamot illetően, amikor portfoliót választ. A legnépszerűbb az úgynevezett „kiegyensúlyozott portfolió”.

Ahogy az európai országok, úgy Magyarország is az elöregedő társadalmak közé tartozik. Ma már egyértelmű, hogy a jövő nyugdíjasai képtelenek lesznek fenntartani korábbi életszínvonalukat, ha aktív éveik során nem tesznek félre annyit, amennyivel kiegészíthetik állami nyugdíjukat. Az ING az ötvenes éveikben járóknak állított össze tippeket, hogy kiegészíthessék az állami apanázsukat.

Könnyen lehet, hogy megalakulhat jövőre az első foglalkoztatói nyugdíjpénztár a Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott törvénytervezet szerint - írja a Napi Gazdaság.

Érdemes az önkéntes pénztári megtakarításokra is gondolni az év végén, hiszen a tagi befizetésekhez kapcsolódó adókedvezmény idén is igénybe vehető, a hosszú távú megtakarításokat ösztönző állami támogatások egyik elemeként. Életkortól függően évi 100, vagy 130ezer forint lehet a maximális adójóváírás összege.

Kétszázmillió forint bírsággal sújtotta az ING alapkezelőjét a PSZÁF és felszólította a pénztári vagyonkezelési jogszabályok betartására, mivel a vagyonkezelés során több milliárd forintnyi költséget vont el jogsértően az ING önkéntes- és magánnyugdíjpénztári tagjaitól. Egy bírósági ítélet nyomán az érintett pénztártagok szeptember végégig már visszakapták pénzüket.

Úgy tűnik újabb szereplő tűnik el a nyugdíjpénztári piacról: a K&H Önkéntes Nyugdíjpénztár közgyűlése döntött arról, hogy az intézmény beolvad a Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárba.

11 magánnyugdíjpénztár maradt talpon és az önkéntes nyugdíjkasszákból is öttel kevesebb szolgáltatott adatot a második negyedév végén, mint egy évvel korábban. A PSZÁF friss jelentése szerint 25 ezren léptek vissza az állami társadalombiztosítási rendszerbe és tízezerrel lett kevesebb az önkéntes kasszák taglétszáma az év második három hónapjában. A nyugdíjpénztárak továbbra is veszteségesek szemben az egészségpénztárakkal, amelyek tagdíjbevétele ebben az időszakban is nőtt.

A hazai vállalkozások számára a munkaerő-felvétel legfontosabb szempontja: az elkötelezettség, a tapasztalat és a fizetési igény a K&H kkv bizalmiindex-felmérése szerint. E három kritériumból kettőre költséghatékony választ adhat a munkáltató, ha a béren kívüli juttatásokkal okosan sáfárkodik.

A magyarokat egyre erősebben foglalkoztatják a nyugdíjas évekkel összefüggő problémák, ezzel együtt még nem jellemző az előtakarékosság, igaz, nő azoknak az aránya, akik terveznek nyugdíj célú megtakarításokat - derül ki az AEGON megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból.

A nyugdíjszámítás módja változatlan marad jövőre, vagyis alapja továbbra is a nettó átlagkereset. A nyugdíjak ezután sem adóznak és a helyettesítési ráta sem csökken. Összességében így valóban nem lesz kevesebb a havonta utalt nyugdíj összege, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló szempontok azonban nem látszanak a kormány stratégiájában.

A magánnyugdíjpénztárak - a korábbi negyedévekhez hasonlóan - többségében veszteségesek voltak 2012 első negyedévében is, az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma gyorsuló ütemben, 100 ezer fő alá csökkent, miközben az egészségpénztáraké nő, s átlépte az 1 millió főt - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. A visszalépőket állampapírban és készpénzben fizetik ki.

Magyarországon a korábbi, épphogy fejlődésnek indult hárompilléres nyugdíjrendszer helyett ma van egy megerősített első pillér, egy halára ítélt második és egy nagyon bizonytalan harmadik. A Széll Kálmán Terv újabb változata részletesen szól a nyugdíjrendszer átalakításáról.

A maradék nyugdíjpénztári megtakarítások bekebelezésének szándéka ismét a figyelem középpontjába állította az időskori megélhetés kérdését. Az állami nyugdíj mellett ugyan számtalan hosszú távú megtakarítási forma létezik a hazai piacon, a lakosságnak azonban csekély százaléka takarékoskodik idős korára. Ebben a jövedelmi viszonyok mellett komoly szerepe lehet a kiszámíthatatlan szabályozásnak.

A nyugdíjpénztári tagoknak március 31-ig kell dönteniük arról, hogy továbbra is maradnak, vagy ezúttal visszalépnek az állami rendszerbe. A döntést nehezíti, hogy egyre több kassza jelenti be a megszűnését, és eddig csak két pénztár tette nyilvánossá, hogy tagjaik számára mennyibe kerül a maradás. 

Gyors intézkedések kellenek a magyar gazdaság stabilizálásához a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden megjelent, Gazdasági felmérés Magyarországról, 2012 (Economic Survey of Hungary 2012) című kiadványa szerint.

Miközben egyre erőteljesebb kommunikációs kampányokkal igyekszik számos intézmény a hosszú távú pénzügyi szemlélet és az öngondoskodás fontosságát elterjeszteni a lakosság körében, a kormány hárommillió ember megtakarítását irányította át a pillanatnyi költségvetési lyukak betömésére.

Sem a demográfiai, sem a foglalkoztatási mutatók nem kedveznek a nyugdíjaknak, ami a korhatárhoz közelállóknak sem ígér sok jót, a fiatalabb nemzedék számára pedig még a mainál is komorabb jövőt jósol. Az elmúlt két évben elkezdődött a nyugdíjrendszer átalakítása, de azt nem látni, milyen hosszú távú stratégia alapján. Az eddigi lépések célja, úgy tűnik, sokkal inkább a pillanatnyi költségvetési lyukak befoltozása, semmint a hosszú távon fenntartható és majdan védelmet, megélhetést nyújtó rendszer kialakítása.

A lakosságnak már csak 16,4 százaléka rendelkezik megtakarítással Raiffeisen Bank és a GfK közös megtakarítási felmérése szerint. Az elmúlt három hónapban a megtakarítási képesség jelentősen visszaesett. Sem a végtörlesztés, sem a magánnyugdíjpénztári mizéria nem használ az öngondoskodásnak.

Változtasson a kormányzat a magánpénztárak működési költségeinek felső korlátjára vonatkozó előírásokon – ezt kérték a pénztári vezetők az Stabilitás Pénztárszövetség éves rendes konferenciáján. Az önkéntes pénztári rendszer további sorvadásának megállítása érdekében fontos lenne visszaállítani a saját tagi befizetés után a visszaigényelhető személyi jövedelemadó mértékét a jelenlegi 20 százalékról a régi, 30 százalékos szintre. Az egészségpénztárak esetében elengedhetetlen a társadalombiztosítással való kapcsolat pontos meghatározása.

A mérték ugyanaz, az elnevezés változott. A munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot 2012-től szociális hozzájárulási adónak hívják. Az adó után nem jár társadalombiztosítási személyes szolgáltatás, így a magánnyugdíjpénztár-tagok sem kérhetik számon az állami nyugdíjra való jogosultságukat a kormányon.

Fél év alatt több mint 5 milliárd forintos működési vesztesége volt a 18 magánnyugdíjpénztárnak, derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szeptember elején megjelent idősorából. A radikálisan visszaesett taglétszám mellett a levonható működlési költségek megnyirbálása is hozzájárul a siralmas adathoz.

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzést készített, amelyben sorra veszi a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosításáról szóló lehetséges alkotmánybírósági döntések következményeit. A tét nem kevesebb, mint hogy a magánnyugdíjpénztárakban maradó közel 100 ezer ember számíthat-e állami nyugdíjra, vagy fizet az adóvá keresztelt járulékot ellentételezés nélkül. 3 forgatókönyvet vázolt az IDEA.

Üdvözli a Stabilitás Pénztárszövetség a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi állásfoglalását, amelyben felszólítja a pénztárakat, hogy a hibás adatokkal rendelkező pénztártagok esetében a 2011. augusztus 31-ig ismét utalják ki a reálhozamokat. Ennek azonban fontos feltétele, hogy a Magyar Posta ne tartsa vissza 2011. szeptember 16-ig az elakadt utalásokat, ennek hiányában ugyanis a pénztárak nem tudják határidőn belül teljesíteni a minisztérium felszólítását.

A Nemzetgazdasági Minisztérium határozottan cáfolja azokat a napokban felröppent álhíreket, hogy a hibás adatokat közlő egykori magánnyugdíjpénztár-tagok reálhozamának kifizetése leállításra került. Egyúttal a tárca felszólítja a magánnyugdíjpénztárakat, hogy maradéktalanul tegyenek eleget a volt tagok adatmódosítási kérelmének, és a tagi kifizetéseket a jogszabályban rögzített határidőn belül teljesítsék.

Az OECD nemrégiben elfogadott egy irányelvet, amely szerint a nyugdíjba vonulást megelőző átlagjövedelem 70 százalékának megfelelő havi bevételre lenne szüksége minden nyugdíjba vonulónak. Ehhez képest Magyarországon a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók esetében az így kalkulált szükséges anyagiak és a jelenleg számukra várható nyugdíjösszegek közötti különbözet éves szinten átlagosan 532 ezer forint az Aviva felmérése szerint.

Összesen 99.620 ember maradt a magán-nyugdíjpénztári rendszerben - állapítja meg a Stabilitás Pénztárszövetség összegzése, amely szerint az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők után a pénztárak összesen 2827,5 milliárd forintot utaltak át a Nyugdíjreform- és Államadósság Kezelő Alap számára, a "maradók" vagyona pedig 234 milliárd forintot tesz ki. Az adatok egyelőre nem véglegesek - jegyzi meg a szövetség közleményében.