Felújítás, lakáseladás, autócsere, egészségügyi költségek fedezése – csak néhány, azon ügyek közül, melyekkel kapcsolatban gyakran nem egyénileg, hanem családi körben születik döntés. Bár sokan bíznak benne, hogy az ilyen helyzetekben a családi kupaktanács mindig olyan döntést hoz, mellyel mindenki elégedett lesz, ez egy, az OTP Nyugdíjpénztár által készített reprezentatív kutatás szerint nem feltétlenül van így. A magyarok 43 százaléka ugyanis a családi döntések meghozatalával kapcsolatban úgy nyilatkozott: amellett, hogy igyekeznek olyan döntéseket hozni, melyek minden családtagnak megfelelnek, az anyagi szempontokat azért sokszor figyelembe kell venni.
„A kutatásban a válaszadók kevesebb mint ötöde állította, hogy a személyes anyagi helyzete egyáltalán nem befolyásolja a relatív pozícióját a családi döntésekben, s kevesebb mint negyedük tartja magát anyagilag teljesen függetlennek a családjától” – közölte Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
A válaszadók jelentős része a nyugdíjaskori helyzetről is hasonlóképp gondolkodik. Bár a magyar lakosság 45 százaléka szerint a családja nyugdíjasként is megbecsüli majd a véleményét, közel minden ötödik megkérdezett úgy vélekedett: ez csak akkor fog teljesülni, ha fenn tudja tartani anyagi biztonságát. Az önrendelkezési szabadság fenntartása szempontjából tehát nyugdíjasként is kulcsfontosságú az anyagi függetlenség megőrzése, amely megfelelő tervezés mellett nem irreális cél. Ennek a tervezési folyamatnak az egyik pillére lehet, hogy aktív dolgozóként, minél hamarabb elkezdünk takarékoskodni önkéntes nyugdíjpénztárban.
„Ezt a megtakarítási formát ráadásul az állam is bőkezűen támogatja. Évi 750 ezer forint befizetésig ugyanis a személyi jövedelemadóból a pénztári befizetés 20 százalékát, tehát akár 150 ezer forintot is jóváír a pénztártag egyéni számláján” – hívta fel a figyelmet Nagy Csaba. - „Ezt érdemes a gyerekes családok számláira hamarosan megérkező SZJA-visszatérítésnél is szem előtt tartani, ha ugyanis ebből az összegből 750 ezer forintot pénztári megtakarításban helyeznek el, akkor a jövő évi adóbevallást követően máris 20 százalékot fial az összeg, a nyugdíjba vonulásig pedig további hozamra számíthatnak” – tette hozzá.
A fővárosban negyedannyian támaszkodnának nyugdíjasként a családra
A magyarok időskori terveivel kapcsolatban további érdekesség, hogy nyugdíjasként csupán a válaszadók hat százaléka szeretne a családra támaszkodni anyagi kérdésekben, s bár a nemek között ebben a tekintetben nincs különbség, a fővárosban és a megyeszékhelyeken ez az arány csupán két százalék, más településeken viszont nyolc százalék.
