A magyar felnőttek többségének nincs elég információja sem az elérhető nyugdíjpénztári hozamokról, sem az igénybe vehető adóvisszatérítés lehetőségéről – egyebek mellett ez is kiderül abból az országos, reprezentatív kutatásból, amely az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából készült el. A tudatosságnak és a nyugdíjcélú megtakarításoknak is jót tenne a nagyobb munkáltatói szerepvállalás, amit például a SZÉP-kártyához hasonló, kedvezőbb közterhekkel ösztönözhetne az állam.
A felmérés válaszadóinak közel negyede rendelkezik nyugdíjpénztári megtakarításokkal. Ez az öngondoskodási forma a negyvenes-ötvenes korosztályban, illetve a diplomások és a magukat magas jövedelműnek tartók között az átlagnál népszerűbb – e csoportokban a megkérdezettek harmada volt valamelyik nyugdíjkassza tagja.
A nyugdíjpénztári szektor tavaly 8,8 százalékos átlagos hozamot termelt, amivel ismét felülmúlta az inflációt. Ezzel ugyanakkor a válaszadók kétharmada közelítőleg sem volt képben. A rosszul tippelők táborán belül azok voltak túlnyomó többségben, akik a valóságosnál kisebb értéket, illetve veszteséget jelöltek meg, miközben csak a válaszadók ötöde becsülte felül a 2025-ös gyarapodás mértékét.
A kutatás arra is rákérdezett, hogy a válaszadók szerint az elmúlt húsz esztendőben éves átlagban mekkora hozamot érhettek el a kasszák. Az MNB adatai alapján 6,36 százalékos nettó hozamot mutatott fel a szektor – a megkérdezettek bő egyharmada jelölte meg jól az 5-10 százalékos sávot, miközben tízből négyen alulbecsülték a pénztárak teljesítményét, a válaszadók negyede pedig a valóságosnál jobb eredményre tippelt.
