Érdemes előre hozni a tudatosabb pénzügyekkel kapcsolatos újévi fogadalmaink megvalósítását.

Rég várt pozitív fordulatot hozott a július-szeptemberi időszak az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megbeszélést folytatott az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének képviselőivel.

Az erős évkezdet után a második negyedév is lendületes folytatást hozott a hazai önkéntes kasszák teljesítményében.

Mohr Lajost, a Erste Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját választották az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége új elnökének a szervezet közgyűlésén.

Igen eredményesen kezdték az évet a hazai önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak.

A magyarok úgy vélik, akár már az óvodában el lehetne kezdeni a pénzügyi ismeretek átadását.

Országos kutatásban vizsgálták a magyarok egészségügyi célú megtakarítási szokásait.

Jelentős létszám- és vagyonnövekedéssel zárták 2023-at az önkéntes pénztárak.

Sokkal nagyobbra tippelik a magyarok azt a havonta megtakarítandó összeget, amely ahhoz kell, hogy érdemben ki tudják egészíteni majdani öregségi nyugdíjukat.

Több milliárd forinttal nőhet az idén a nyugdíj- és egészségpénztári tagok befizetései után visszautalt személyi jövedelemadó összege.

Itt az év vége, így most kell résen lenniük azoknak, akik szeretnének élni a nyugdíj- és egészségpénztári tagság után igénybe vehető 20 százalékos személyijövedelemadó-visszatérítés lehetőségével.

Tovább nőttek az önkéntes pénztári hozamok.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége a Makronóm Intézettel közösen javaslatcsomagot állított össze.

Fontosabb lett az öngondoskodás, tovább nőtt a pénztári vagyon.

Az idei első negyedévben is folytatódott az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyoni helyzetének javulása.

Tartozásaik csökkentésére, lakhatási körülményeik javítására, valamint jelentős részben öngondoskodásra fordítják majd a családok a nekik visszajáró 2021-es személyi jövedelemadót – derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének friss felméréséből.

Egyre több 35 év alatti kezdi meg a takarékoskodást a nyugdíj- és egészségpénztár segítségével. Bár a nyugdíjpénztári tagság több mint fele 46 és 64 év közötti, az elmúlt öt évben fokozatosan csökkent a belépők átlagéletkora – derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak adataiból. Az egészségpénztár esetében a 21-30 éves belépők aránya 20-ról 25 százalékra, míg a nyugdíjpénztárban még jelentősebb mértékben, 10-ről 20 százalékra emelkedett. A Prémium Pénztárak kutatása szerint a 35 év alattiak gondolják a leginkább fontosnak az öngondoskodást, és támaszkodnának a legjobban az állami nyugdíj mellett már a saját megtakarításaikra is. Ráadásul a fiatalok közül kétszer annyian tervezik a kasszákba való belépést.

Az öngondoskodás és a hosszú távú, például nyugdíjcélú és egészségmegőrzést segítő megtakarítások terén bőven van tér a fejlődésre, különösen a fiatalok ösztönzése a fontos – derült ki a Pénztárszövetség csütörtöki konferenciáján. Ezekhez a megtakarításokhoz a pénztárak jelentik az egyik legjobb lehetőséget. A pénztári tagsághoz járó évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezmény eleve vonzóvá teszi ezt a megtakarítást, a kasszák pedig hosszú - 10 és 15 éves – időtávon is jó eredményeket nyújtanak. A pénztárakra mind az állam, mind a befektetési piac partnerként tekint, ahogy persze a tagokra is. 

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége minapi konferenciáján ismét terítékre került az MNB terve, az úgynevezett Jóléti Számla, amely az elhangzottak alapján egy új nyugdíjpillér lehet. 

A cafeteriarendszer megnyirbálásával a munkáltatók már nem fizethetnek kedvezményesen a munkavállalók önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztáraiba sem. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnökét, Dr. Kravalik Gábort kérdeztük arról, milyen lehetőségek maradnak az öngondoskodásra.

Jövőre az ideinél alacsonyabb lesz a béren kívüli juttatások, köztük a pénztári megoldásokhoz nyújtott munkáltatói támogatások adókulcsa, a terhelés 40,71 százalékra csökken a közel 44 százalékos szintről - közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége. A szervezet szerint a közel 3 százalékos könnyítés azért is kedvező, mert fontos szerepe van a munkaerő megtartásában.