A felmérés válaszadóinak közel negyede rendelkezik nyugdíjpénztári megtakarításokkal. Ez az öngondoskodási forma a negyvenes-ötvenes korosztályban, illetve a diplomások és a magukat magas jövedelműnek tartók között az átlagnál népszerűbb – e csoportokban a megkérdezettek harmada volt valamelyik nyugdíjkassza tagja.
A nyugdíjpénztári szektor tavaly 8,8 százalékos átlagos hozamot termelt, amivel ismét felülmúlta az inflációt. Ezzel ugyanakkor a válaszadók kétharmada közelítőleg sem volt képben. A rosszul tippelők táborán belül azok voltak túlnyomó többségben, akik a valóságosnál kisebb értéket, illetve veszteséget jelöltek meg, miközben csak a válaszadók ötöde becsülte felül a 2025-ös gyarapodás mértékét.
A kutatás arra is rákérdezett, hogy a válaszadók szerint az elmúlt húsz esztendőben éves átlagban mekkora hozamot érhettek el a kasszák. Az MNB adatai alapján 6,36 százalékos nettó hozamot mutatott fel a szektor – a megkérdezettek bő egyharmada jelölte meg jól az 5-10 százalékos sávot, miközben tízből négyen alulbecsülték a pénztárak teljesítményét, a válaszadók negyede pedig a valóságosnál jobb eredményre tippelt.
„Ez az alulinformáltság azért veszélyes, mert szerepet játszhat abban, hogy az indokoltnál jóval kevesebben választják ezt az öngondoskodási formát, lemondva az időskori anyagi biztonság egyik fontos pilléréről” – hívta fel a figyelmet Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.
