Könnyen lehet, hogy megalakulhat jövőre az első foglalkoztatói nyugdíjpénztár a Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott törvénytervezet szerint - írja a Napi Gazdaság.
Összeomlik a magyar egészségügy?
Mennyi pénz hiányzik a rendszerből?
Mitől lesznek rövidebb várólisták?
Csak a magánegészségügyre számíthatunk?
Online Klasszis Klub élőben Rékassy Balázzsal
A foglalkoztatói nyugdíjpénztárakról szóló törvényt 2007-től léptette hatályba az országgyűlés, a jogszabály megalkotása uniós kötelezettség volt.Azóta viszont nem történt egyetlen további lépés sem, nem alakult egyetlen ilyen pénztár sem. A Napi Gazdaság információi szerint viszont a módosítások szerint jövőre megalakulhat az első foglalkoztatói nyugdíjpénztár. A lap szektorbeli hírekre hivatkozva azt írta: potenciális alapítóként jelenhet meg egy kész konstrukcióval rendelkező piaci szereplő, de háttérbeszélgetésekre hivatkozva még valószínűbbnek nevezték, hogy maga az állam fontolgatja foglalkoztatói pénztár alapítását.
A módosító indítvány olyan elemeket tartalmaz, amelyet szinte bizonyosan egy alapítói szándékkal bíró lobbi kért. Pénztárat bank, befektetési társaság vagy biztosító továbbra is alapíthatna, de foglalkoztató már nem. Ugyanakkor lehetőség nyílna arra, hogy magánszemélyek egyénileg is belépjenek foglalkoztatói pénztárba, ha maguk után fizetik meg a tagdíjat. A foglalkoztatók sem maradnak ki a pénztáralapításból, ám csak önkéntes pénztárban lehetnének alapítók mint elkülönült jogi személyek, illetve akár több foglakoztató is alapíthatna zárt pénztárat – olvasható a lap írásában. Az alapítói banki hátteret a most formálódó Takarékbank Zrt. és hálózata is adhatná. A résztulajdonos Magyar Posta Zrt. alkalmazottait is beleszámítva nyolcszázezret közelítheti a taglétszám induláskor - tették hozzá.
Egyre többen gondolkodnak előre
A 20 és 29 év közötti európai fiatalok egynegyede rendszeresen takarékoskodik nyugdíjas korára, további 41 százalékuk pedig tervezi ezt - közölte az Aegon egész Európára kiterjedő felmérésének eredménye alapján a biztosító magyar leányvállalata az MTI-vel. Az egyes országok között nagy volt a szóródás, például Magyarországon - az átlagos 41 százalékkal szemben - 54 százalék szeretne megtakarítani, míg Németországban ez az arány 23 százalék. A fiatalok olyan rugalmas megtakarítási eszközt szeretnének, amelyet a munkahelyük megváltoztatásakor magukkal vihetnek, az abban összegyűlt megtakarítással együtt, illetve, ha a saját megtakarításukat a munkaadójuk ugyanakkora összeggel támogatná. Ehhez állami adókedvezményt is elvárnának.
A sokat emlegetett svéd modellben hangsúlyosan jelen lévő foglalkoztatói nyugdíj az EU számos tagországában ez a nyugdíjrendszer második, az állami járadékot legerőteljesebben kiegészítő pillére.Ebben a konstrukcióban a munkáltató csatlakozhat egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóhoz annak érdekében, hogy dolgozóinak foglalkoztatói nyugdíjat biztosítson. A munkaszerződésben rögzített befizetéseket a tagi számlán írják jóvá, amely örökölhető. Ha a munkavállaló elmegy a cégtől, eldöntheti, hogy a számláját otthagyja, vagy átlép az új munkáltató programjába, feltéve, hogy ott van ilyen. A nyugdíjkorhatár betöltésekor a nyugdíjszolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék-szolgáltatás vagy ezek kombinációja. Itt olvashat róla bővebben.
