A magán- és önkéntes nyugdíjpénztári piac – ahogyan az várható volt – gyökeresen átalakul. Azt viszont most sem látni, hogy a nyugdíjrendszer hogyan fog változni. Ami már biztosnak tűnik: azok az elemek, amelyek egyszer esélyt teremthettek volna arra, hogy az emberek időskorukban tisztességes járadékot kapjanak, elsorvadnak. A demográfiai, és a foglalkoztatási mutatók továbbra sem kedveznek a nyugdíjaknak, és bár az állami zsebbe jelenleg több járulékbevétel érkezik – a nyugdíjpénztárakból visszalépő hárommillió és a legutóbbi intézkedés alapján a „maradék” százezer ember is ide fizet –, ugyanennyivel nőtt azoknak a száma, akik majd száz százalékban az államtól várják a nyugdíjukat.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) második negyedéves adatsorából pedig az derül ki, hogy az öngondoskodásra – igaz, egyre többet hallani róla – az emberek többségének nincs pénze. A munkatársak nyugdíjcélú megtakarításaira a cégek is kevesebbet áldoznak. Nem véletlen: a dolgozói elégedettséget jobban növelik az azonnal költhető juttatások, amit egyértelműen jelez az egészségpénztárak térhódítása is.
25 ezren léptek vissza legutóbb
A PSZÁF 2012. június végi adatai szerint alig valamivel több mint 75 ezer fő maradt nyugdíjpénztári tag miután március 31-ig lehetett visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Kötelező módon azonban a maradók sem fizetnek tagdíjat, így értelemszerűen a szektor komoly gondokkal küzd. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) számára a második negyedév végén 11 kassza szolgáltatott adatot, de ezek közül is több pénztár végelszámolás vagy beolvadás alatt áll.
Nyugdíjcélra kevesebbet
A kötelező ág szétzilálása egyértelműen negatívan hatott az önkéntes pénztárakra is, bár a kilépések és a szüneteltetés magas aránya a megtakarítható jövedelmek zsugorodásával is magyarázható. Az önkéntes kasszák taglétszáma a kilépőket és az új belépőket is figyelembe véve összesen tízezerrel csökkent a második negyedévben, és még mindig 27 ezren szüneteltetik a tagságukat. Sokakat, az első félévben több mint 8000 főt pedig a pénztárak zárnak ki tagdíjnemfizetés miatt.
Összességében a kasszák bevétele is csökkent. Az azonosított, egyéni számlán jóváírt tagdíj bevételek összege idén az első hat hónapban több mint hárommilliárd forinttal maradt el a tavalyi év első félévi befizetésektől (30,6 milliárd forintról 27 milliárd forintra zsugorodott). Bár a tagok által fizetett tagdíj 2012. első félévében hárommilliárd forinttal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, a munkáltatói hozzájárulás egymilliárd kevesebb volt. Az egyenleget idén január és június között jelentősen rontotta a meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés, amely rekordnagyságúra nőtt.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak továbbra is veszteségesen működnek, a portfolió piaci értéke pedig csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Egészségre többet
Az egészségpénztárak taglétszáma viszont továbbra is emelkedik, és nőnek a tagdíj jellegű fedezeti bevételek is alapvetően a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás emelkedésének köszönhetően. 2011. hasonló időszakához képest, ez kétmilliárd forinttal több volt idén az első hat hónapban, míg a tagok által fizetett tagdíj stagnált.
A Cafeteria Trend nem reprezentatív felmérése szerint a munkáltatók többsége (54,7 százaléka) rendelkezik olyan juttatással, amellyel a munkavállalóiról gondoskodik, s melyet nem lehet napi szinten elfogyasztani. Az augusztus elején végzett vizsgálatra 430 munkáltató adott választ. Közel 4 százalékuk azt mondta, hogy hamarosan megszünteti ezt a juttatási formát, míg 6,7 százalékuk azt válaszolta, hogy a jövőben tervezi, hogy egészség, biztonság, megtakarítás, nyugdíj célú támogatást ad a dolgozóinak.
