„Köszönjük a megkeresést, egyelőre alig van elemezhető adatunk, térjünk erre vissza később” – nagyjából így lehet összegezni azokat a válaszokat, amiket a Grantis kapott a nyugdíjpénztáraktól, amikor arról érdeklődtek, hogy mik a tapasztalatok az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) ingatlancélú felhasználásáról az első hónap fényében.
Fotó: Depositphotos
A fentihez hasonló pénztári válaszok és a Grantis forrásai alapján is arra lehet következtetni, hogy a csábítónak tűnő kormányzati ajánlat ellenére egyelőre nem kaptak rá a nyugdíjra takarékoskodók a pénztári pénzből történő lakásvásárlásra.
Mint ismert, 2025-ben az ÖNYP-megtakarítások és a mellé kapott adókedvezmények is felhasználhatók több ingatlancélra is, például lakásvásárlásra, felújításra, építkezésre vagy hiteltörlesztésre. Ráadásul úgy vehető fel az alapvetően nyugdíjas korra szánt megtakarítás, hogy nem kell visszafizetni a 20 százalékkal megtoldott adóvisszatérítéseket, sőt, az összesen 28 százalék kamatadót és szochót sem kell befizetni.
Nem ezt várták
A kormány közel 300 milliárd forint kiáramlást vár a nagyjából 2 000 milliárd forintnyi pénztári vagyonból. Hasonlóval terveztek a pénztárak is, de most úgy néz ki, lefelé kell módosítaniuk az idevágó pénzügyi terveket.
A Grantis érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bank ugyanis elmondta: „a folyamatos felügyelés keretében feldolgozott adatok szerint, az új ingatlancélú szolgáltatási igénylések összege jellemzően nem éri el a nyugdíjpénztárak által a pénzügyi tervekben meghatározott értékeket, az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyonban csökkenés nem látható, befektetési eszközök kényszerlikvidálására nem volt szükség. Az MNB eddig nem észlelt érdemi nehézségeket a pénztárak részéről az ingatlancélú szolgáltatásokkal kapcsolatban, a tagi igények teljesítésében nincs fennakadás.”