Korábban egyébként a jegybank is csökkenő kiáramlást becsült a megtakarítási felmérésében: míg szeptemberben a megkérdezettek 26 százaléka akarta felvenni az ÖNYP-megtakarítást, év végére már csak 14 százalék mondta ezt. 365 milliárd forintról 215 milliárd forintra apadt így a várható kiáramlás.

Sokan elhasalnak

Ahogy szinte minden forrásunk jelezte, egyelőre azért nem szabad messzemenő következtetéseket levonni egy hónap után. Már csak azért sem, mert a lehetőséggel élni kívánó tagok egy része nem megfelelő dokumentációt ad le a kifizetéshez.

Mint az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségétől (ÖPOSZ) megtudták: „a tagpénztárainktól érkezett jelzések alapján nem ritka, hogy a kifizetést kérők a szükséges dokumentumok – például az adásvételi-, illetve hitelszerződés, vagy a számlák – benyújtása során kifelejtenek valamit, így hiánypótlást kell tenniük, ami meghosszabbítja az ügyintézést.”

Az ÖPOSZ szintén jelezte, hogy nincs fennakadás a kifizetésekben a tagpénztárak részéről, a kifizetés a működésüket nem befolyásolja (hiszen nem a vagyonból működnek).

Hitelt rendeznének a legtöbben

A Grantis információi szerint a legnépszerűbb cél eddig a lakáshitel törlesztés, és csak ezt követi a lakásvásárlás, amit a felújítási igények követnek.

„A kisebb fokú lelkesedésnek valószínűleg az az oka, hogy az 1,1 millió tagból a rendszeres tagdíjfizetők (akiknél a vagyon nagyobb része van) tudatosak és pontosan tudják, hogy a nyugdíjpénztári megtakarításukkal az állami nyugdíjukat akarják kiegészíteni és nem most akarnak lakást venni. Azokat pedig, akik tagok, de már évek óta nem tesznek félre, egy ilyen lehetőség is nehezen sarkallja pénzügyi cselekvésre” – véli Veres Patrik, a Grantis pénzügyi elemzője.

A pénztárak taglétszáma hosszú idő után újra növekedésnek indult, ráadásul 2024-ben is kiemelkedő hozamokat produkáltak a megtakarítóknak.