Nem kellett tartani attól, hogy a pénzügyi-gazdasági látnoktól esetleg megtudjuk: a magyar bürokraták sem alkalmazkodnak a változó körülményekhez.

Miért mi beszéljünk magunkról a világnak a nagyszerű válságkezelő politikai, társadalmi egységünkről, legyen az fordítva, a világ beszéljen rólunk Davosban: ahhoz meg nem is kell elmennünk oda ebben a nagy-nagy zimankóban.

Valami súlyosan fájdalmas történik a Kárpát-medencén kívül is, ami alaposan átíratja velünk a saját házi feladatunkat is. Ezt sikerült Strauss-Kahn úr látogatása során a nép nyelvén is közölni magával a néppel.

A választópolgár legnagyobb örömére az ellenzéki oldal gondosan és nagy elánnal megmondta a baloldalnak, hogy gázhiány esetén mit kell tennie, a baloldal pedig szintén gondosan és nagy elánnal megmondta a jobboldalnak, hogy gázhiány esetén mit tesz. Majd megteáztak.

Nem fogunk fázni, ha tudunk fizetni. Nem ám azért a gázért, amelyet az idén nyomhatnának be Tyumen és vidékén a nálunk végződő csőbe, hanem azért, amelyiket még akkor spájzoltunk be a föld alatt lévő tárolókba, amikor túl szép summát illett leperkálni érte.

Március 21-én 18 órakor a Nyugatiban toporgók elfütyülnek néhány Gaskó-indulót, aztán "munkabékésen" hazavillamosoznak, mivel a 6-os akkor is jár, amikor a Gaskó-szerelvények pár tavaszi milliárdot kivonnak a munkaadójuk zsebéből.

Nincs is annál szebb, mint rendesen megalázni olimpikonjainkat, akiket csak oda nem fizetik be az adókból össze(nem)dobott állami támogatásból, ahová - mint e hon adófizető polgárai büszkén vállalható küldötteinek - illene elmenniük.

Egy hétnyit már tökéletes biztonsággal látnak előre a városatyák, hiszen a 33-33-as múlt heti döntetlen után az akkor éppen elveszett, nem szavazó, de megkerülő Havas Szófia képviselő jövő heti voksával 34-33 is lehet az eredmény, s máris 8,8 százalékkal drágulhat a BKV-jegy.

Modern Marshall-segély: a német polgár alanyi jogon megkap egy csinos összeget az államtól, hozzárakja a kötelezően előírt önrészt, aztán valamelyik boltban árut vesz az összegen. Angela Merkel környezete feltalálta a piacturbót. Sajnos, vagy szerencsére, nem szabadalmaztatták a nem teljesen egyedülálló, de kormányzati léptékben mégis párját ritkító költségvetési innovációt.

A "kenyeret és cirkuszt" bölcseletnek fejlettebb elméjű magyarok is teret engedtek, az, aki szemet vetett - eddig eredménytelenül - az AS Roma csapatára, s az is, aki Kolozsváron kínál jó mulatságot a tömegeknek.

A 11,5 %-os alapkamat 6 %-osra való mérséklése meglephette a lakosságot, a befektetőket, a kormányt, de talán még magát a politikai erőt is, amelyiknek sikerült előállnia a rekord méretű, egylépéses vágás követelésével.

A főpolitikus adni készül, de nem csupán "állami" fejlesztésekre való ösztönzést, hanem hitet is: a választásokig még biztosan nem lehet hozzányúlni a tovább dráguló helyhatósági rendszerhez.

Vatikán háromezer dolgozója most tudja meg, a bizalom fontos, nélkülözhetetlen része a napi munkának, de nem baj, ha mérik is.

Bár Csányit és Demjánt a fogyasztási vágy léte bizonyára nem zavarja, de mintha mégis túllépni igyekeznének saját üzleti szempontjaikon, amikor a reformokat csak a pénzügyi, makrogazdasági stabilitás megteremtése utánra halasztanák.

A 19. század végének, a 20. század elejének tőkepiacain csak pénzzel, s persze szoknyahosszal foglalkozó elődeinknek nevettető beszólásokra nem volt szükségük ahhoz, hogy 1933. végére a mégoly cudar válságot is felszámolják.

Az eladósodásnak komoly nemzetközi mozgalma van, az ivádi polgármester miért is pironkodott volna, amikor annak tudatában postázta a pályázatot, hogy üres a falu kasszája?

A már több mint fél évtizeddel ezelőtti nemzetközi kihívásra adott első magyar választ már szinte el is felejtette a tompuló kollektív emlékezet. De az utolsó pillanatban sikerült riadót fújni, mozgalmat kezdeni: nyúljunk vissza a gyökerekhez.

A Ratkó-korszak tájékán születettek szerint nem is volt szebb a régi, "Szeretlek Bözsi" feliratnál, de most értelmét látják a bicepszre vésett kiegészítésnek: Bözsi, ha a szemem elé kerülsz, ezzel a karral ütlek agyon! A 2013-as "öreg, észre vett a társadalom" állapotig még sok idő telik el, az öt darab esztendőt túl is kell ám élni a most alig több, mint ötven éves, szenior szerdával megajándékozottaknak is.