Áthallástól mentes tanácskozást tartottak a hon közlekedéstudományi emberei. Azok, akik egyrészt egy szakmai egyesületnek a tagjai, másrészt a Duna fővárosi regionális szakaszának utasszállítását akarják megoldani. Pedig pontosan akkor üléseztek a derék mérnökemberek, amikor a budapesti honatyák, ez utóbbiak kicsit azon minőségükben is, hogy tulajdonosai a városi tömegközlekedést még a Dunán is egykoron megvalósító vállalatnak. Történt volt, hogy a Szundi és a Hapci nevű vízibuszokat ősidőkben menetrendszerűen üzemeltető BKV-ról, pontosabban a cég jövő évi, infláció, szorozva kettővel mértékű tarifaemeléséről döntött - azaz nem döntött - a Fővárosi Közgyűlés.

A derék mérnökemberek szakmai tanulmányok alapján kiszámolták, a Duna az általuk javasolt infrastruktúra kiépítésével, illetve a maiakhoz képest teljesen más "fazonú", gyors, környezetbarát, halk hajók segítségével munkanapokon legkevesebb húszezer ember agglomeráción belüli utaztatását lehet megoldani. Előbb az M0 északi és déli hídjai között, kicsit később pedig nagyobb szakaszokon úgy "helyettesítenék" a leginkább Budapestre igyekvő emberek autóit, hogy tulajdonosaiknak felajánlanák a közlekedési jegyben megvett szolgáltatást - az őrzött parkolást - is, sőt a Dunára merőleges utakon a tömegközlekedést, hogy eljuthassanak a kikötőkbe, illetve a kikötőkből haza. A mérnök urak nevén nevezték azt az uniós forrást is, amelyet meg lehet csípni a terv megvalósításához, s abból sem csináltak titkot, hogy a BKV-nak, ha nem vágyik többre, legfeljebb csak a mintaprojekt kezdeti szakaszában lenne célszerű - külön pénzébe nem kerülő - szerepet vállalnia. Amúgy egy önálló vállalat dolga lehetne mindez, persze tulajdonosként a magántőke mellett helyet kaphatna a BKV is. A többi "rokonnak" - a MÁV-nak és a Volánnak - pedig nem kellene attól tartania, hogy az ő fizetővendégeiket csábítanák el az új idők hajósai, hiszen "csak" a magányos autósokat tennék érdekeltté az "átszállásban", abban, hogy az agglomerációs budapesti bérletükkel, jegyükkel a Dunához buszozzanak, majd hajózzanak, s végül például a Batthyány térnél metróra szálljanak. E tervhez - mely leginkább logisztikai megoldásokat feltételez - olyan, katamarán jellegű hajókat alkottak meg a pauszon, amelyekből nem libasorban szállnak ki az utasok, hanem akár százszámra szinte egyszerre. Sőt, a kikötőket is alkalmassá tették - egyelőre tervrajzon - az újszerű feladatra, a Batthyány tér "javára" pedig már azt is megálmodták, hogyan lehet zavartalanul eljuttatni a hajózókat az alsó rakpartról a "szárazföldi" tömegközlekedéshez.

A mérnök urak ezernyi további részlettel is előálltak, mégis érdemes abbahagyni a felsorolást, mert még azt találjuk hinni: nini, nem elég, hogy akadnak racionálisan gondolkodó emberek, akik látják előre a főváros várható közlekedési anomáliáit, de az enyhítés érdekében képesek precízen kidolgozott megoldásokat is kínálni. Nem, ilyen illúziókra nincs szükségünk, csak a valóságra, arra, hogy ma is, holnap is, jövőre is otthonosan érezhessük magunkat a Nagykörúton, a szokásos délutáni dugóban, nagyokat szippantva a magunknak gyártott kipufogógázból. A békés egymás mellett élés két rendezvénye tehát csak látszólag keveredett egymáshoz közel időben. Térben már nem, hiszen megmaradt közöttük a fényévnyi távolság. Vagyis míg a mérnök urak azon csemegéztek elméleti síkon Zuglóban, egy tanácsteremben, hogyan rakja majd le autóját Tökölön a pesti munkahelyére igyekvő, vízibuszra átszálló, kiskunlacházi illetőségű polgár, addig a Váci utcában, a városházán 33-33 arányban a valóságban szavaztak a BKV-jegyárakról a honatyák.

A nemmel felérő döntetlen azt is jelentette, hogy a BKV-s drágítási innováció is bizonytalan marad pár napig, hiszen nem vált valósággá a Budapest bérlet, mellyel vonatra, Volán buszra is fel lehet szállni a városhatáron belül. Buszra, vonatra igen, de Hapcira és Szundira nem, a hajdanán az Újpesti-öböl és a Petőfi híd között száguldozó vízibusz ugyanis kikopott a BKV fegyvertárából.

A minap azért kiderült, egy hétnyit már tökéletes biztonsággal látnak előre a városatyák, hiszen a 33-33-as múlt heti döntetlen után az akkor éppen elveszett, nem szavazó, de megkerülő Havas Szófia képviselő jövő heti voksával 34-33 is lehet az eredmény, s máris 8,8 százalékkal drágulhat a BKV-jegy. Mi következik ebből? Az, hogy a mérnök uraknak most, a váratlan holtidőben kellene gyorsítaniuk, s a jövő heti voksolásig beíratniuk egy rövidke kiegészítést a Budapest bérlet drágítási előterjesztésébe. Azt, hogy a jövő évi közlekedési jegyek a vonat és a Volán busz mellett érvényesek lesznek a Hapci és Szundi katamaránokra is. A többi már gyerekjáték lesz...