Az Európai Bizottság azt az előzetes választ kapta a magyar kormánytól a médiatörvénnyel kapcsolatos érdeklődésére, hogy az összhangban van az uniós joggal, de a brüsszeli testület jelenleg még várja a részletesebb tájékoztatást ebben a kérdésben - mondta el hétfőn a testület egyik szóvivője.

Az új médiatörvényre adott heves reagálások nem térítik el Magyarországot attól, hogy európai uniós elnökségének kritikus kérdésére, az EU gazdaságpolitikájára összpontosítson - írta a Financial Times című brit napilap által pénteken "Magyarország bírálói túl gyorsan ítélkeznek" címmel közölt cikkében Orbán Viktor miniszterelnök. A brüsszeli uniós illetékesek kedvenc lapjának tartott újságban a kormányfő leszögezte: világossá kell tenni, hogy Magyarország soros EU-elnökként talán minden eddiginél elkötelezettebb az unió demokratikus értékei mellett, amelyekben az EU ereje rejlik. 

"Az Európai Unió tagja vagyunk, és vannak játékszabályok" - közölte a kormányfő, amikor külföldi újságírók a sokat bírált médiatörvényről kérdezték.  

Az Európai Bizottság gyorsan és határozottan el fogja végezni a magyar médiatörvény objektív, mélyreható elemzését abból a szempontból, hogy az megfelel-e az uniós jognak - közölte kedden Brüsszelben, a témában tartott európai parlamenti (EP-) közmeghallgatáson Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos.

Az Európai Bizottságban még folyik a magyar médiatörvény elemzése, a munka távolról sem fejeződött be - közölte hétfőn az MTI kérdésére az uniós végrehajtó testület. 

Franciaország azt szeretné, hogy "módosítsák" az új magyar médiatörvényt - jelentette ki kedden a francia kormány szóvivője a France Inter rádiónak adott nyilatkozatában.

Nem "csak" tehetség és művészi érzék, de rengeteg nyersanyag, üzemanyag, elektromos áram megy el arra, hogy a mozivásznon vagy a tévéképernyőn másfél órás élményben legyen részünk. A filmgyártásnak, ennek az erőforrás-intenzív iparágnak a szereplői sok mindent megtesznek Hollywoodban, hogy zöldebb módon gyártsák terméküket: a játékfilmeket.

Az elmúlt tíz évben tizenhatszorosára növekedett azon fiatalok száma, akik naponta interneteznek. A szélesedő kínálat és az újabb platformok használatának eredményeként ma már naponta 4,9 órát töltenek el a különböző képernyők előtt a 15-19 évesek. A rádió és a magazinok fogyasztása pedig lassú csökkenést mutat körükben. - derül ki a GfK Hungária és az Ipsos Nemzeti MédiaAnalízisából.

A novemberi Climategate-botrány csak a jéghegy csúcsa volt. A tudósok munkájának hiányosságaira jogosan rámutató, leleplező írások és az őket támadva valótlanságokat állító, csúsztató cikkek egyaránt sorra jelennek meg a világsajtóban - mindnek a globális felmelegedést bizonygató klimatológusokat lejáratása a célja. Két ilyen nagy visszhangot kiváltó cikket nemrég utólag vontak vissza az azokat publikáló lapok és bocsánatot kértek az érintettektől. Kinek mikor van és nincs igaza? Tekinstük végig a Climategate-botrányhoz hasonló sajtóügyeket.

A brit vizsgálóbizottság arra a konklúzióra jutott, hogy a tudóscsoport valójában nem másított meg tudományos adatokat. Mint ismeretes, 2009 novemberében a világsajtóban kipattant a hír, hogy neves klimatológusok egy hacker által ellopott és megszellőztetett email-kommunikációja arra engedett utalni, a szakemberek igyekeztek eltúlozni az éghajlatváltozás tényét és azt, hogy a természeti folyamat okozója az ember. Zöld csoportok úgy látták, a koppenhágai Klímacsúcs előtt történt hacker-támadással a klímaegyezményt próbálták meghiúsítani az ellenérdekeltek.

A felgyorsult híráramlás vajon megpecsételi a nyomtatott lapok sorsát? Minden gond ellenére lassú az áttérés a lapozásról a klikkelésre, a papírlapról az érintőképernyőre. 

Az Est Media Group (EMG) 11 vezető zöld szervezettel közösen rendszeresen megjelenő "zöld" különszámot ad ki 2010. május 20-tól, jelentette be a laptermék kiadója. A Pesti Est mellékleteként megjelenő 16 oldalas kiadvány a zöld szervezetek saját anyagait tartalmazza majd.

A magyar lakosság körében továbbra is nagy népszerűségnek örvend az újságolvasás - ezt tükrözik a GfK Hungária és az Ipsos Nemzeti Médiaanalízis tanulmányának 2009 első félévére vonatkozó adatai. A 15 évnél idősebb népesség 82 százaléka vett a kezébe ebben az időszakban valamilyen sajtóterméket. A magyar lakosság leginkább a szűkebb környezetét érintő hírekről, eseményekről szeret olvasni.

A globális pénzügyi válság ellenére is 1,3 százalékkal nőtt az újságok példányszáma a világon, jelentette be a Lapkiadók Világszövetségének (World Association of Newspapers - WAN) elnöke egy beszédében, rácáfolva ezzel az újságok küszöbön álló haláláról szóló „félrevezető" jelentésekre.

Magyarországon háromezer sajtótermék jelenik meg, és majdnem nyolcmillió ember olvas rendszeresen - mondta a Sajtófesztiválon mondott megnyitójában a Vörösmarty téren Kázmér Judit, a szervező Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnöke.

Hét újságíró illetve szerkesztőség nyert a Magyar Public Relations Szövetség CSR Média 2008. pályázatán, amelyet a szervezet tavaly nyáron hirdetetett meg. A pályázók magas száma azt jelzi: egyre inkább partner a média a fenntarthatóság és a felelős üzleti magatartás kommunikálásában. 

"Alaptalan rémhírek terjesztésével" a brit sajtó is hozzájárult a jelenlegi pénzügyi válság elmélyítéséhez, és ez ellen a köztájékoztatási normák fenntartásáért felelős testület nem tett semmit, mondta nagy feltűnést keltő nyilatkozatéban a Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója.

Az új módszerek fordíthatják a politika és a közéleti részvétel felé az elbizonytalanodott, elfásult polgárokat - hangoztatta két amerikai médiaszakember is kedden az Internet Hungary konferencián Tihanyban.