Olivier Bailly - a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésekre válaszolva - megerősítette, hogy Neelie Kroes, a médiaügyekért is felelős EU-biztos karácsony előtt levelet intézett a budapesti kormányhoz, amelyben több aggodalmat fogalmazott meg a törvénnyel kapcsolatban. Ezen aggodalmak egyike a törvény által megteremtett médiahatóság függetlenségével kapcsolatos, tekintettel a testület összetételére - közölte a szóvivő. Mint mondta, magyar részről már küldtek egy előzetes választ, amely szerint a szabályozás összhangban van az uniós előírásokkal, és további tájékoztatást ígértek.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján december végén közzétett levelében Navracsics Tibor ezt írta: "meggyőződésünk, hogy a törvény minden elemében megfelel az EU irányelveinek és az Európában szokásos szabályozásoknak, illetve egyetlen részletében sem tartalmaz olyan szabályozást, mely az unió valamely országában ne lenne ismert."

Nem vizsgálat, csak tájékoztatást kérnek

Olivier Bailly most emlékeztetett arra, hogy Magyarország azon 12 uniós tagország közé tartozik, amelyet tavaly június 24-én a brüsszeli bizottság felszólított az audiovizuális szolgáltatásokról szóló 2007-es uniós irányelvnek a saját nemzeti jogrendszerbe történő maradéktalan átültetésére. Brüsszel most azt várja, hogy a magyar médiatörvény angol nyelvű szövegének az ismeretében - ami Bailly szerint a közeli napokban várható - megítélhesse, a magyar jogszabály teljes összhangban áll-e a szóban forgó uniós irányelvvel.

A sajtótájékoztatón egy újságíró megkérdezte, vizsgálja-e az Európai Bizottság azt, hogy a magyar médiatörvény megfelel-e az uniós alapjogi charta 11. cikkének, amely a sajtószabadságról szól. A szóvivő válasza szerint ezt eddig még nem vizsgálta az uniós végrehajtó testület.

Olivier Bailly hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs szó az Európai Bizottság, mint testület által indított vizsgálatról, csupán arról, hogy a médiaügyekben illetékes uniós biztos részletes tájékoztatást kért a magyar kormányzattól.