Dubajban a világ egyik vezető légitársasága személyzetének az ápolására, Angliában pedig ruházati világmárkák cégeihez toboroznak Magyarországról munkavállalókat. Németország is várja a szakembereket.

Szűkös hazai és vonzó külföldi lehetőségek állnak azon munkavállalók döntésének a háttérben, akik úgy döntenek, hogy külföldön folytatják munkájukat. Ám az adózás szempontjából nem mindegy, hogy a munkavállaló hol fizeti be az egészségügyi járulékot.

Jellemzően Nógrád megyéből pályázik külföldre a legtöbb nő, míg Békés megyéből inkább a férfiak mennének. A hölgyek elsősorban a brit, míg az urak inkább a német álláslehetőségeket böngészik.

Megjelenik a szakmai képesítést igazoló virtuális kártya, amelynek segítségével európai szakemberek kevesebb papírmunkával vállalhatnak munkát más uniós országban - döntött az Európai Parlament szerdán.

A külföldi munkavállalás sok kockázata közül a legjelentősebbek azok, amelyeket egy esetleges betegség, baleset vagy munkanélküliség hoz magával, ezért érdemes előre megismerkedni a célország társadalombiztosítási rendszerével a külföldi munkavállalás előtt.

A 18-49 éves, Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok 7,4 százaléka, 335 ezer ember tartózkodik tartósan külföldön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének új módszertanon alapuló gyorsbecslése szerint.

A második negyedévben jelentősen, mintegy 42 700-zal csökkent a munkanélküliek száma az első negyedévhez képest, ami főként szezonális hatásoknak tudható be - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) saját becslésére hivatkozva.

A külföldi befogadó országok különböző statisztikái egyértelműen azt mutatják, hogy egyelőre nem csillapodik a magyar állampolgárok külföldi munkavállalói kedve. Miközben egyes becslések szerint immár a félmilliót is elérte a külföldön szerencsét próbáló magyarok száma, egyre nő azok száma is, akik megfelelő felkészülés, informálódás híján keserű tapasztalatokkal kénytelenek rövid időn belül hazatérni.

Ahhoz, hogy sikeresen vezényeljünk le egy nemzetközi kiküldetést – legyen szó akár egy emberről, akár egy egész csoportról – rendelkeznünk kell alapvető bevándorlási ismeretekkel. Könnyű ugyanis elcsúszni egy-egy apróságon, ami aztán meghosszabbítja az egész ügyintézést.

Ha a tulajdonos úgy dönt, hogy elviszi a vállalkozását, jogilag ennek nincs akadálya, csak meg kell találnia a költség és adminisztráció szempontjából a optimális módot.

Bárki könnyedén összeszed jó pár, az ismeretségi köréből származó példát a magyar munkavállalók kivándorlására a legkülönbözőbb szakágakból műkörmöstől a szakácsig, pénzügyestől az orvosig. Az elmúlt húsz évben sose volt ilyen magas a magyarok körében a migrációt tervezők aránya. Mára minden ötödik felnőtt tervezi, hogy rövid vagy hosszú távon külföldön vállal munkát, vagy véglegesen kivándorol.

A mérnökhallgatóknak csak ötöde tartja megfelelő munkahelynek a magyarországi kkv-kat, így a szektor hamarosan komoly szakemberhiánnyal nézhet szembe. A multinacionális vállalatok jobb eséllyel indulnak a szakemberekért folytatott versenyben, azonban a hallgatók több mint harmada a legszívesebben elhagyná az országot és külföldön vállalna munkát.

Több évet tölteni egy más országban nagy döntés a cégnek és a munkavállalónak egyaránt. Megfelelő embert kell találni a pozícióra, akit a családja is támogat. Ráadásul a cégnek igazodnia  kell a változó trendekhez is, ha a legjobbakat akarja megtalálni.

Egyes félelmekkel ellentétben nem volt tömeges bevándorlás, a vártnál jóval kevesebb, alig 80 ezer munkavállaló érkezett Németországba és 27000 Ausztriába az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országokból, amióta pontosan egy éve, 2011. május 1-jén feloldották a térségi országok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozásokat.

Javaslatokat jelentett be az Európai Bizottság szerdán a hazájukon kívül dolgozó, kiküldött munkavállalók jogainak védelmét biztosító szabályozás javítására.

A Gallup nemzetközi felmérése szerint többen vállalnának határozott időre szóló külföldi munkát, mint ahányan tartósan költöznének. Az adatok szerint mintegy 1,1 milliárd munkavállaló dolgozna szívesen hazáján kívül - olvasható az ELTE Társadalomtudományi Karának hírlevelében.

Az emberi erőforrás globális mobilitása a nemzetközi piacok összetettsége miatt a következő 3-5 évben egyre fontosabb lesz, derül ki a Deloitte felméréséből. Míg azonban a külföldi vállalatok háromnegyede növelni készül a kiküldetéseket, a hazai cégeknek csupán a fele tervezi ugyanezt. Az is kérdés, hogy melyik munkavállaló szeretne külföldön dolgozni.