Andor László, a témáért felelős biztos hangoztatta, hogy a munkavállalók kihelyezésének lehetősége előnyére válhat az uniós munkaerőpiac alakulásának és a vállalatoknak is, de nem járhat azzal a következménnyel, hogy mellőzik a minimális szociális normák betartását. (A biztosnak az Unió válságon való túljutásáról és a bizalom megingásáról szóló nézeteit itt olvashatja.)
A téma legalább egymillió munkavállalót érint az unióban, és a bizottság szerint "a foglalkoztatási feltételekre és munkakörülményekre vonatkozó minimumkövetelményeket... gyakran nem tartják be" ezen alkalmazottak tekintetében. A munkavállalók egyes ágazatokban, különösen az építőiparban sok esetben "nem élveznek teljes körű jogokat, például a fizetés vagy a szabadság szempontjából", ezért a mostani javaslattal a bizottság "szigorítaná a felügyeletet és a követelményeknek való megfelelést, valamint javítaná a meglévő szabályok gyakorlati alkalmazását" - írja az MTI.
Ezek a munkavállalók sokszor nem kapnak akkora fizetést, amekkorára jogosultak lennének - fogalmazott a magyar biztos. A kiküldetéssel a bizottság vizsgálatai szerint a látszólag külföldi székhellyel rendelkező vállalatok úgy is visszaélhetnek, hogy ily módon kevesebb munkáltatói járulékot és egészségügyi hozzájárulást kelljen fizetniük. Az uniós végrehajtó szerv egy új rendeletet is előterjesztett "azzal a határozott üzenettel, hogy a munkavállalók jogai vagy a sztrájk szabadsága egyenlő elbánásban részesüljön a szolgáltatásnyújtás szabadságával".
Kommentálta az új javaslatokat José Manuel Durao Barroso, a bizottság elnöke is. Ő azt hangoztatta, hogy "az Európai Bizottság konkrét lépéseket tesz arra, hogy kiküszöbölje az elfogadhatatlan visszaéléseket. Gondoskodni akarunk arról, hogy a kiküldetésben lévő munkavállalók egész Európában teljes körűen élvezhessék szociális jogaikat." A foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős Andor László egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az unión belüli az egységes piac csak" úgy tud hatékonyan működni, ha tisztességes a verseny". A most bejelentett javaslatok szerinte "mindenki számára egyértelművé teszik a külföldre küldött munkavállalókra vonatkozó szabályokat, és gyakorlati biztosítékokat vezetnek be a szociális dömping és a rossz munkakörülmények ellen, különösen az építőiparban, ahol a legjelentősebb a munkavállalók külföldi kiküldetése, és a legnagyobb a visszaélésekről szóló jelentések száma."
A javasolt jogszabály az eddiginél magasabb követelményeket állít fel a munkavállalók és a vállalatok tájékoztatására a velük kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, egyértelmű szabályokat fogalmaz meg a kiküldetésért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, igyekszik megakadályozni a kiküldetést a foglalkoztatási szabályok kijátszására használó "postafiókcégek" elterjedését, és javítja a munkavállalók jogainak érvényesítését. A bizottság adatai szerint a munkavállalókat legnagyobb arányban kiküldő uniós tagállamok Lengyelország, Németország, Franciaország, Luxemburg, Belgium és Portugália. Fontos tudni azonban, hogy a kiküldött munkavállalók nem lépnek be a fogadó ország munkaerőpiacára, mivel továbbra is küldő tagállamuk vállalatának alkalmazottai maradnak. (Az átlagnál jobban nyitottak a magyarok a külföldi munkavállalásra, az országon belül azonban kevésbé költöznénk egy-egy jobb állásért.)
