A 2008-as válság kezdete óta megnőtt a finanszírozási igény a mezőgazdaságban, a stabilan magas terményárak miatt ugyanis nőtt az agrárium tőkevonzó képessége. A bankszektor hitelezési képessége ugyanakkor a külföldi források kivonása és a devizaforrások magas ára miatt gyengült. A kellő likviditással rendelkező hitelintézetek viszont fokozott érdeklődéssel fordulnak az agrárium felé, amelynek egyes szegmenseit ma már kevésbé tartják kockázatosnak, mint négy éve, derült ki az ING Bank elemzéséből.

Csaknem a felére, 1 291 millió euróra csökkent a régióban a kockázati tőke befektetések volumene tavaly, de a befektetések száma összességében növekedett. Az év során elindult Jeremie-program hatására bizonyos szegmensek az idei év elején már élénkülni kezdtek, sőt a programnak betudhatóan, a régióban Magyarországon kívül is megnövekedett az érdeklődés a korai fázisú befektetési célpontok iránt.

Immáron az 550 milliárd forintot is meghaladja a piacon elérhető vállalatikötvény-állomány Magyarországon. Az elmúlt időszakban előtérbe kerültek az alternatív finanszírozási megoldások. A BNP Paribas Magyarország elemzése szerint az egész vállalati finanszírozási kultúrában pozitív irányú elmozdulás tapasztalható hazánkban: az alternatív megoldások mellett felértékelődtek a vállalatok számára a stabilitás, a kiszámíthatóság, az együttműködés és a lojalitás értékei.

Bár a vállalati kör hitelállománya jelentősen csökkent 2008-at követően és a finanszírozási kereslet ma is visszafogott, a kkv szektor 55-60 százaléka rendelkezik banki finanszírozással. A pénzintézetek termékportfoliója a keresleti és kínálati piaci tényezők hatására alakul.

Elég magányosnak érezheti magát a hazai értékpapírpiacon a Regionális Fejlesztési Vállalat (RFV): kötvénykibocsátással gondoskodik fejlesztései finanszírozásáról. Az energetikai cég - amely egy ideje a hazaiak mellett külföldi projektek sorát valósítja meg - nem a bankhitelek ellenében keresett új megoldásokat. Az önkormányzatok sem kapkodják el új kibocsátásaikat, őket inkább éppen az elmúlt évek gyakorlata hozhatja nehéz helyzetbe.

Valótlannak bizonyult a Hajdúsági Ipari Zrt.-nél az az amúgy közkeletű bírálat, hogy vállalkozás-fejlesztésre sem hajlandók a bankok hitelt nyújtani.

Nagyon sebezhetőek a magyar vállalatok, egy következő finanszírozási válságot közülük csak kevesen élnének túl. - derül ki az idei Navigator kutatásból. Piacaik összeomlását még a nagyok is csak nehezen tudták túlélni, a banki finanszírozás szűkülése és az üzleti kapcsolatokhoz nélkülözhetetlen bizalmi tőke elvesztése viszont a kis- és középvállalkozásokat érintette súlyosabban.  

Szigorúbbak vagy ellenkezőleg, könnyebben teljesíthetők válság idején a pályázati feltételek, a hitelbírálati szempontok? A szigorúság maradt, de a támogatási, illetve banki kritériumok igyekeznek alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez.

Senkit nem vigasztal, hogy ha másokat is hasonló bajok érnek, mint őt magát. De tanulni mindig lehet, és érdemes is: a közelmúltban készült két külföldi tanulmány felmérései és megállapításai igazak a magyar kis- és középvállalkozásokra és a hazai bankrendszerre is, következtetései és javaslatai pedig épp ezért megszívlelendők.

Németországban egyre több vállalatnak vannak finanszírozási nehézségei a német kereskedelmi és iparkamara (DIHK) felmérése szerint. A megkérdezett cégvezetők 30 százaléka számolt be arról, hogy tavalyhoz képest romlottak hitelfelvételi lehetőségeik.

A kereskedő vesz és elad, ami finanszírozási szempontból egyszerűen modellezhető. A borász viszont az idén ősszel szüretelt szőlőt majd három év múlva fogja értékesíteni, s addig számos költsége merül fel. Ez már kevésbé standardizálható a bank szempontjából. Pedig a borász is szeretne bankolni, méghozzá olcsón. Néhány pénzintézet speciális csomagot alakított ki egy-egy szakmacsoport különleges igényeit szem előtt tartva.

Várhatóan még 4-5 pénzintézet csatlakozik január közepéig, az elmúlt hetekben meghirdetett hitelprogramokhoz a már csatlakozott két bank példáját követve, így 2009 első hónapjaiban javulhat a magyar vállalatok finanszírozása - mondta Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az Országos Kereskedelmi Szövetség Kereskedelem 2009 konferenciáján.

Az EU 12 tagállamában működő, 13 pénzintézetet - köztük a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-t (MFB) - tömörítő Európai Kis- és Középvállalatokat Finanszírozó Pénzintézetek Hálózata (NEFI) Budapesten tartotta Felsővezetői Csúcstalálkozóját. Az elmúlt évben a NEFI tagintézmények Európa szerte mintegy 117 ezer kkv-t támogattak és finanszíroztak közel 20 milliárd euró értékben.