Ki a jó?

Kkv-k Európában

Az Európai Unió 27 tagállamában működő minden 100 vállalkozásból átlagosan 99,7 számít kis- és középvállalatnak vagy mikrovállalkozásnak. Ez a szektor adja az összes munkahely kétharmadát, és a hozzáadott érték 60 százalékát is kkv-k termelik.

Világszerte komoly problémát jelent a kis- és középvállalkozások számára, ha bankoktól vagy egyéb hitelnyújtó szervezettől akarnak kölcsönt felvenni - derül ki egy 2009. novemberben készült felmérésből.

A kutatást megrendelő három, összesen több mint hétszázezer pénzügyi szakembert tömörítő nemzetközi szervezet arra figyelmeztet: ha a kkv-szektor nem képes megtartani az alkalmazottait, és befektetni, fejleszteni sincs kapacitása, a gazdaság egészének stabilizációja veszélybe kerülhet.

Támogatás protekcionizmus nélkül

Éppen ezért a szektort támogatni kell, bár az Economist Intelligence Unit által készített felmérés a gazdasági folyamatokat illetően már óvatos optimizmust sugall, de úgy vélekedik, korai lenne a jeleket a fellendülés biztosítékaként értelmezni; a gazdasági döntéshozóknak legalább 2011-ig „riadókészültségben" kell lenniük.

E felmérés és más vizsgálatok alapján kiadott jelentésükben a pénzügyi szervezetek szakemberei - akik a túlzott beavatkozástól és a protekcionista intézkedésektől is óvták a gazdasági döntéshozókat - konkrét javaslatokat is megfogalmaztak. Szerintük egyszerűbb szabályozással, támogató rendelkezésekkel, speciális pénzügyi ösztönzéssel és a munkaerőpiac rugalmasságának ésszerű tágításával lehetőséget kell teremteni a kkv-szektor megerősödésére. Annak érdekében, hogy a kkv-k ne fogják vissza befektetéseiket, fejlesztéseiket, a kormányoknak adóösztönzők és munkaerő-képzési programok bevezetését tanácsolják, a hitelintézeteknek pedig azt, hogy szüntessék meg a hitelfelvétellel kapcsolatos bizonytalanságokat. Ennek egyik módja lehet, ha részletes információkat közölnek a vállalkozói hiteleket jellemző tendenciákról és a cégek számára folyósított különböző kölcsönök feltételeiről.

A felmérés rávilágított arra is, hogy a bankok formálisan kezelik a hitelezési folyamatokat ahelyett, hogy minden egyes kkv-ügyfelükkel cégre szabottan, együtt mérnék fel a lehetséges kockázatokat. A pénzügyi szakemberekre pedig a jövőben várhatóan mediátorszerep hárul: nekik kell segíteni a hitelfelvevő és a hitelező kommunikációját - olvasható a jelentésben.

Régiónk bankjai mondják

A Kis-és középvállalati bankolás Kelet-Közép-Európában című felmérésben megkérdezett pénzintézetek 74 százaléka vélte úgy, hogy a pénzügyi válság hatásai jelentik a legnagyobb veszélyt a kkv-k számára, de 50 százalékuk a makrogazdasági környezetet is ide sorolta. 69 százalék jelentős problémának tartja a hitelállomány minőségromlását, és 65 százalék aggódik az értékesítés visszaesése miatt, ami többek között azért következett be, mert számos kkv már nem felel meg a szigorúbb hitelezési feltételeknek, és mert a várakozó álláspontra helyezkedő ügyfelek miatt kisebb lett a kereslet. A bankok aggódnak a nem teljesítő hitelek arányának emelkedése miatt, ezért többen proaktív hitelállomány-kezelésbe fogtak: a megkérdezettek 15 százaléka már értékesítette nem teljesítő állományát, 25 százaléka tervezi ezt, 75 százalék pedig központosított behajtást végez.

Banki hangsúlyeltolódások

Egy kifejezetten a kelet-közép-európai bankokat vizsgáló kutatás a bankoknál végbemenő hangsúlyeltolódásra mutat rá. Az Erste Group, a Zeb (zeb/rolfes.schierenbeck.associates) és a European Financial Management & Marketing Association (EFMA) 2009 második felében készült felmérése Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Oroszország moszkvai régiójában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában összesen 59 bankot vizsgált meg, és arra a következtetésre jutott, hogy a hitelezés és a finanszírozás helyett fokozatosan az értékesítés kerül politikájuk középpontjába.

- Az elmúlt időszakban a bankok zöme a hiteltermékekre koncentrált, és gyakran a „növekedjünk az ügyfélbázissal együtt" stratégiát követték. Ez minden valószínűség szerint megváltozik a válság következményeként, hiszen a vizsgált bankok többsége arról számolt be, hogy az új hitelkihelyezések 50 százalékkal vagy még annál is nagyobb mértékben estek vissza - jelentette ki a tanulmány szerzője, a Zeb igazgatója, Helge Böschenbröker.

Nem kétséges, hogy a kkv-k nagy száma lehetőségeket jelent a bankok számára, hiszen a vizsgált pénzintézetek hitelállományuk átlagosan 45 százalékát a szektor számára folyósították. Az sem vitás, hogy egyre több megbízható közepes méretű vállalat jelenik meg, amelyek egyre növekvő keresletet támasztanak a banki termékek iránt. Az új kihívás abban rejlik, hogy a bankok megtalálják az egyensúlyt az értékesítés, a kockázatok és a hatékonyság között, s olyan, világos üzleti modellt dolgozzanak ki, amit a felelős vezetők betartanak.

A bank válogat

Helge Böschenbröker úgy véli, hogy a régió kis- és középvállalati szektorának teljesítménye - ha nem is lesz motorja a felzárkózásnak - hozzájárul majd a fellendüléshez, és így végül csökken a különbség a nyugat-európai és a kelet-közép-európai kkv- és mikrovállalati szektor között.

Ahhoz, hogy a jelentkező piaci potenciált a bankok ki tudják aknázni, jobban meg kell ismerniük az ügyfeleket, s a piaci stratégiájuk alapján kiválasztaniuk a számukra megfelelőket. A keresztértékesítést pedig jelentősen növelni kell, hogy az átlagos ügyfélre jutó nyereség és a kkv-divízió mint egész nyeresége is növekedjen. A szakember szerint a válság lecsengése után az ékesítési szempontok lesznek létfontosságúak a fenntartható és a jövőre koncentráló növekedés érdekében.

Tanácsok cégeknek

Sok kis- és középvállalat életében ez az első recessziós időszak: nekik újra kell gondolniuk a pénzügyeiket, üzleti működésüket. Sokuknak pénzügyi szakember segítségére lesz szüksége, akiknek döntő szerepet játszanak abban, hogy a cég átvészelje a nehéz időket – vélekedik Helen Brand, az Economist Intelligence Unit felmérésének egyik megrendelője, a világ pénzügyi és számviteli szakembereit tömörítő ACCA vezérigazgatója. Egy másik megrendelő, a CPA Australia vezérigazgatója, Alex Malley arra hívja fel a vállalkozások figyelmét, hogy miközben a gazdaság stabilizálódik, stratégiai terveik között továbbra is szerepeljen egy úgynevezett „legrosszabb eset forgatókönyv”, amit akkor tudnak elővenni, ha a stabilizáció elhúzódik. A világgazdaság lomha jószág – mondja –, bárhogyan is történik a stabilizáció, időbe telik. Azok számára viszont, akik erős pénzügyi pozícióban vannak, lehetőség lesz a fejlődésre és a növekedésre.