Öt megkérdezett vállalati vezetőből négy elsősorban a keresleti oldal szűkülését jelölte meg a válság legfontosabb hatásaként abban a kutatásban, melyet az IFUA Horváth & Partners és Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének Vezetés és Kontroll Tanszékével közösen végzett magyarországi nagy- és középvállalatok körében. Az összesített árbevétel alapján a magyar GDP egyötödét kitevő vállalati kört célzó felmérésből kitűnik, hogy komoly visszaesésen vannak túl a magyar vállalatok.
Az értékesítés csökkenésével, az árbevételek elmaradásával, romló likviditással kellett szembenézniük, és még mindig borúsan látják a jövőt: a megkérdezettek fele még további csökkenésre számít, és kevés a stagnálást, vagy enyhe javulást remélők aránya. A nagyvállalatok az optimistábbak, ráadásul ők állnak jobban a likviditási nehézségekkel szembeni küzdelem terén is: közülük csak minden második számolt be finanszírozási problémákról, míg a középvállalatok kétharmada számára jelent ez súlyos problémát.
Bíztató jelek
„A 2008 végén kibontakozott pénzügyi válság után az egyik legkomolyabb dilemma az volt, hogy a válság a gazdaságra is átterjedve felőrli-e az üzleti kapcsolatokban, a termelésben, áruforgalomban elengedhetetlen bizalmi tőkét is. Ha ez megtörtént volna, akkor nincs az a pénzügyi mentőcsomag, ami elégséges lenne a gazdaság motorjának újraindítására" - mutat rá a felmérés egyik járulékos tanulságára Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere. Szerencsére ez nem történt meg globálisan, a megkérdezett cégeknek csak alig tizede jelezte, hogy bizalmi természetű válságot él meg. „A kis- és középvállalkozások helyzetét viszont jelentősen megnehezítette a bizalmi válság, hiszen ezt a szektort sokkal inkább sújtja a körbetartozás, a növekvő csődkockázat, vagy a hitelszűke." - tette hozzá Bodnár Viktória.
„A vállalatok fele a jövőben sem számít jelentős árbevétel növekedésre, inkább jövedelmezőségük helyreállásában látnak lehetőségeket. De most már nem a költségcsökkentésé a fő szerep, a vállalatok több mint fele kezd bele termékfejlesztésekbe, keres új vevőket, próbál ki új értékesítési csatornákat vagy gondolja újra árazási politikáját, azaz készül a jövőre."- emelte ki Bodnár Viktória.
Nyugatról enyhülés?
A magyar vállalkozások számára jó hír, hogy - a Horváth & Partners által Németországban is elvégzett hasonló kutatás szerint - legfontosabb exportpiacunkon végre beköszönt a fellendülés, ami a magyar gazdasági társaságokra is jó hatással lehet. Németországban a megkérdezett vállalatok kétharmada érezi úgy, hogy túl van a válságon, vagy legalábbis a kilábalás ösvényére lépett. 2011-es kilátásokat tekintve pedig egyértelműen túlsúlyba kerültek az optimisták: több mint 40 százalék azok vállalkozások aránya, akik sikeres túlélést prognosztizálnak, és további egyharmaduk a válságból való kilábalás szakaszába várja a saját helyzetét.
„A német cégek 2009-ben átestek a költségcsökkentési lépéseken, és az idei évet már az értékesítési offenzívának szentelik." - foglalja össze az anyavállalati felmérés megállapításait az IFUA szakértője. Ez magában foglalhatja értékesítést támogató informatikai rendszerek fejlesztését, marketing-akciókat, árazási, termékfejlesztési, szegmentálási lépéseket. A német társaságok 40 százalékot meghaladó aránya a piaci terjeszkedést tartja a jövő év legfontosabb feladatának.
