Magyarországon kérdés, hogy felkészültek-e a cégek a kockázati tőke befogadására. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hazai kkv-k döntő többsége még most is elsősorban banki finanszírozásban gondolkodik, e források beszűkülése ellenére is. (Bár a bankok azt állítják, hogy van pénzük, amit szeretnének kihelyezni, a kkv-knak folyósított hitelek számában ez nem érződik. Ebben a helyzetben felértékelődik az alternatív finanszírozási források szerepe.)
– Komoly probléma, hogy sok vállalatvezető nincs tisztában a hozam-kockázat összefüggéseivel, sem pedig a lehetséges finanszírozási technikákkal. Sok esetben olyan projekteket szeretnének bankokkal finanszíroztatni, ami egy hitelintézet számára vállalhatatlan kockázatot jelent. A Jeremie alapokat megkereső cégeknél jobb a helyzet, de előfordul, hogy a megbeszélés alatt tudatosul a cégvezetőben, hogy nem csupán pénzt kap, hanem egy tulajdonostársat is – mutat rá Zsembery Levente, a BNV Equity Alapkezelő vezérigazgatója. Pedig a korai fázisú cégek esetében a befektetés több lépcsőben is megvalósulhat, így lehetőség van a termék vagy szolgáltatás iránti tényleges igények tesztelésére, és a menedzsment számára is világosabbak lesznek a kitűzött részcélok. Az alapkezelő ugyanakkor a tőkebefektetés mellett - korlátozott mértékben - hitelt is nyújthat a portfóliócég számára, mutat rá az alapkezelő szakértője.
Az induló vállalkozások viszont sokszor a kockázatitőke-alapok számára túl kicsik. A 100-500 ezer eurós befektetési igényű kategóriára számít a júniusban elindult állami szereplő, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap . A 14 milliárd forintból gazdálkodó alap olyan termelő, szolgáltató kkv-kra fókuszál, akiket beszállítóként a gyors ütemben növekvő export állít kihívások elé. Esetükben a piacbővülést elsősorban gátló munakerőhiány leküzdéséhez nyújthat segítséget az alap. A legkisebbek számára az inkubátorprojektek és az „üzleti angyalok" jelenthetnek megoldást, akik lassan, de biztosan megjelennek a magyar piacon is. Az első magyarországi „angyal-befektetői" tőkealap épp nagy erőkkel keresi első befektetését, és befektetőket is folyamatosan toboroz. A magvetőtőke-modellt meghonosítani kívánó Day One Capital egyenként nagyjából 20-80 millió forintot - első körben összesen 400 milliót - fektetne abszolút kezdő cégekbe, hogy azokat pár éven belül kockázatitőke- vagy szakmai befektetőknek adja tovább. Emellett számos különböző üzletiangyal-klub szerveződik, hogy egyes tematikák mentén összehozza az innovátorokat a befektetőkkel. A Valley Connect Incubator idén májusban kezdte első befektetéseit, és kimondottan a már említett nagyon korai szakaszban finanszírozza a prototípusok elkészítéséig tartó fázist 3-5 millió forintos tőkejuttatással. (A hazai startup cégek számára kockázati tőke jelentette lehetőségekről a Piac&Profit magazin szeptemberi számában, illetve itt olvashat részletesebben.)
2010-ben a befektetések volumene a 2008-as csúcshoz képest csaknem a felére csökkent. Az idei évben az aktivitás némileg élénkebbé vált, elsősorban a korai fázisú, venture capital jellegű befektetések terén. – Magyarországon a 2010-es év a kockázati tőke iparág számára, a Jeremie alapokat leszámítva, meglehetősen gyenge volt. Ehhez képest az idei év már javulást hozott, bár a legtöbb private equity alap magyarországi befektetéseivel egyelőre kivár. Újabb lökést adhat, ha a Jeremie program tervezett második üteme is beindul – mondta Zsembery
Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) legutóbbi éves statisztikái szerint a régióban továbbra is egyértelműen a fogyasztói javak, a kiskereskedelem, a telekommunikáció, a pénzügyi szektor, valamint a biotechnológiai iparágak jelentik a húzó ágazatokat. Ebben ezután sem várnak a szakértők komolyabb átrendeződést.
