A versenyképes munkaerő képzésének kiemelten fontos a szerepe a fejlődésben, a kiváló humánerőforrás pedig a befektetők számára is vonzó tényező. Magyarországon sem a magas adószint elrettentő a befektetők számára, hanem a humánerőforrás romló állapota, amit csak fokoz majd, hogy csökken a fejlesztésére fordított összeg.

A felvételi rendszert utolsó pillanatban megváltoztató felsőoktatási törvény módosításnak köszönhetően biztosan minden végzős középiskolás még egyszer alaposan átgondolja, hová is adja be felvételi lapját. 2012-ben így már nem csak az lesz a döntés alapja, hogy milyen tantárgyak, szakterületek tetszenek a diáknak, milyen szakmát szeretne tanulni, hanem a szükséges befektetés nagyságához mérten érdemes azt is átgondolni, hogy meg fog-e térülni a befektetés, vajon a megszerzett diploma valós értékkel bír-e majd a munkaerő-piacon.

„Himihumi" képzések helyett a szakképzést erősítené a miniszterelnök Magyarországon. Mint mondja, aki akar, az tanulhat, csak a kötelezettségei nőnek a korábbiakhoz képest. A munkaerőpiaci helyzetet érdemes már a felvételikor figyelemmel kísérni. Úgy tűnik, a mérnöki karok biztosíthatnak megélhetést.

A felvételi adatokból jól látszik, hogy évek óta a gazdasági, a turisztikai és a marketing szakok a legnépszerűbbek a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében. Az állásbörzék tapasztalatai azt mutatják, hogy hatalmas a túlképzés a jogi valamint a bölcsész pályákon, míg műszaki végzettséggel rendelkező fiatalok iránt nagy a kereslet a munkaerőpiacon. A 2011-es felsőoktatási felvételi időszakban mindössze kilenc diák jelentkezett fizika szakra az országban.

Jelenleg a közepes képességű diákok jelentkeznek a tanárképzésre, akik nem jutnának be a népszerű szakokra. Mayer József kutatásai rámutatnak, hogy nincsenek tanárgenerációk, míg például az orvosoknál, ügyvédeknél gyakran öröklődik a pálya. Ráadásul a pedagógusnak készülők szülei, később házastársai jobbára nem diplomások, és a pályakezdőket a munkahelyen sem fogadja értelmiségi létet sugalló közeg.

Ma már nem meglepő ha reggel kinyitjuk az újságot és a BKV kapcsán újabb hatalmas összegű tanácsadói szerződésre derül fény, a vesztegetési és végkielegítési ügy egy-egy kellemetlen részlete kerül elő vagy éppen nem tudunk munkába indulni, mert sztrájk vagy a buszok rossz műszaki állapota miatt nem indulnak el a járművek. De az mégiscsak új jelenség, hogy tételként szerepel a közlekedési társaság egy felsőoktatási intézmény államvizsgáján. - írja közleményében a BKF.

A Károly Róbert Főiskola államilag támogatott és költségtérítéses formában is indít képzéseket Budapesten és Gyöngyösön keresztféléves rendszerben.

A Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézetének Alapítványa több mint 222 millió forintot nyert az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott pályázaton. A nemzetközi szintű tudásközpontba elsősorban az uniós országokból, a volt szovjet tagállamokból, illetve a Balkánról várják majd leendő hallgatóikat, esélyegyenlőséget és egyedülálló lehetőségeket biztosítva számukra az európai felsőoktatási térben.

A jogászok, orvosok és közgazdászok társadalmi elismertsége a legnagyobb Magyarországon a felsőoktatási hallgatók körében - derül ki az Educatio Kft. felmérésének legújabb eredményéből.   

Az Educatio Kht. által végzett idei jelentkezési adatok elemzése szerint folytatódott a szakok népszerűségében évek óta tartó tendencia. Ezek szerint a hivatalos felsőoktatás-politika által is preferált képzésterületeken, mint pl. a műszaki és az informatika, általában tovább nőtt a jelentkezők száma, illetve több ide tartozó szak erősítette pozícióját a népszerűségi rangsorban. Ez azonban közel sem jelent teljes átrendeződést a szakok toplistáján, mivel az utóbbi évek slágerszakjai közül jó néhány továbbra is vonzza a fiatalokat, különösen gazdasági és társadalomtudományi területen.