A ’90-es évek Finnországából eredő, világszerte elterjedt „learning by doing” módszer sajátossága, hogy a hallgatók rendhagyó módszerekkel, a gyakorlati életben sajátítják el a vállalkozói készségeket. A hallgatók csoportjai eseti vagy folyamatos együttműködési megállapodásokat kötnek a munkájukra igényt tartó vállalatokkal, így nem elméleti síkon modellezik, hanem a projekteken dolgozva valós üzleti környezetben tapasztalják meg mindazt, ami a diploma megszerzése után vár rájuk. A hallgatók a tudást nem a magyar oktatásra hagyományosan jellemző „frontális” módszerekkel szerzik meg, hanem az együtt végzett csapatmunka során, amelyben úgynevezett team coach-ok támogatják őket.
Egyetért a gyakorlatorientált képzéssel Vass László, a BKF rektora is, aki egy korábbi sajtóbeszélgetésen azt hangsúlyozta: a munkaerő-piaci visszajelzések itthon is azt mutatják, hogy a tárgyi és gyakorlati tudás mellett bizonyos készségek megléte elengedhetetlen a sikeres munkavállaláshoz. A magyar felsőoktatásnak is el kell mozdulnia ebbe az irányba, hogy olyan pályakezdő fiatalokat indítson útjukra, akik minden téren meg tudnak felelni a munkaerőpiac kihívásainak.
A hallgatók a képzés első félévében számos izgalmas projekten dolgozhattak: segédkeztek egy marketing- és reklámügynökség rendezvényeinek megszervezésében és lebonyolításában; kézikönyvet készítettek a legismertebb levelezőprogram használatához; honlapot szerkesztettek és üzemeltettek stb. A képzési módszer rendhagyó abban a tekintetben is, hogy a hallgatók munkájukért valós bevételeket könyvelhetnek el: áraikat versenyképességre törekedve a piachoz igazítják.
