Fotó: SXC

Miközben erejükhöz mérten mindent megtesznek a továbbtanulás érdekében, a szülők kétharmada mégis úgy látja, gyermeke csak nehezen kap majd munkát. A reprezentatív kutatás kitér arra is, hogy miként készítik fel a magyar szülők gyermekeiket a munkaerőpiac kihívásaira, mennyi terhet vállalnak és mekkorára becsülik a továbbtanulás költségeit.

Egyre több szülői erőfeszítést követel a gyerek továbbtanulása az átalakuló oktatási rendszer és a válság miatt szűkülő finanszírozási lehetőségek miatt Magyarországon. Ennek a kihívásnak a családok többsége csak óriási erőfeszítések árán tud megfelelni – derül ki a Jobline Pályaorientáció Kutatás eredményeiből. A reprezentatív felmérést továbbtanulás előtt álló (középiskolás vagy alapképzésben részt vevő) gyerekkel rendelkező szülők körében végezték, mert miközben továbbra is a fiataloké a döntő szó, a növekvő családi tehervállalással a szülők is egyre nagyobb szerepet játszanak a továbbtanulással kapcsolatos döntésben.

A Jobline Pályaorientáció Kutatás elsőként arra kereste a választ, hogy milyen képzési területek népszerűek és azok mennyire vannak összhangban a tényleges munkaerő-piaci igényekkel. Az eredményekből kiderül, hogy a legtöbben műszaki (17%) és gazdaságtudományi-kereskedelmi (16%) területeken tervezik a továbbtanulást. Jelentősen lemaradva következnek utánuk a bölcsészettudományi (9%) és természettudományi (8%) képzések. A tényleges igényekkel összehasonlítva jól látszik, hogy a két legnépszerűbb területet reálisan értékelik a családok, hiszen a Jobline statisztikái alapján az álláshirdetések több mint 44 százaléka műszaki és gazdasági-kereskedelmi végzettséggel keres munkaerőt. Szintén reálisan látják a családok a nyelvtudás kiemelkedő szerepét: az álláskínálók 87 százaléka jelöl meg ezzel kapcsolatos elvárást és a Kutatásban a szülők is elsőként említették a nyelvtudást az elhelyezkedést segítő szempontok között. Más a helyzet viszont az informatikával: „Miközben az álláshirdetések 18 százaléka IT szakembert keres, a kutatás eredményei alapján a fiataloknak mindössze 5 százaléka tervezi a továbbtanulást ezen a területen” – mondta el Toldi Gábor, a Jobline.hu igazgatója.

A Jobline Pályaorientáció Kutatás kitér arra is, hogy milyen terhet vállalnának a szülők a továbbtanulás érdekében. Az eredmények alapján a gyermekük hazai továbbtanulását tervezők háromnegyede biztosan támogatja majd anyagilag a felsőoktatási tanulmányokat. A kutatás válaszadóinak nincsenek kétségei afelől, hogy ez nem lesz egyszerű: 84 százalékuk állította ugyanis, hogy a család számára nagy terhet jelent majd a továbbtanulás. A kutatás eredményei alapján a családok 91 százaléka aktuális havi jövedelmeit is kénytelen lesz a tanulás finanszírozásra felhasználni, tehát alig vannak, akik úgy látják, megtakarításaik elegendőek lennének erre a célra. Az elhelyezkedési esélyek növeléséért már középiskolában is jelentős erőfeszítéseket tesznek a családok: a válaszadók közel fele, 49 százaléka járatta gyermekét valamilyen magánórára, jellemzően nyelvtanulási célból. A felsőfokú képzés jelentőségét mutatja, hogy az előre látható nehézségek ellenére a középiskolások szüleinek kétharmada jelezte: gyermeke mindenképpen szeretne továbbtanulni, míg 50 százalékuk kizárólag államilag finanszírozott helyre tervezi beadni a jelentkezését.

Miközben a szülők komoly erőfeszítéseket tesznek a gyerek továbbtanulása érdekében, a Jobline kutatása arra is rávilágít, hogy a munkaerő-piaci esélyekkel kapcsolatban meglehetősen pesszimisták: 67 százalékuk szerint gyermekük nehezen, vagy nagyon nehezen talál majd állást Magyarországon. Az elhelyezkedést befolyásoló tényezők között a nyelvtudást említették a legtöbben, de a jó kapcsolatokat is fontosnak ítélik, másodikként említve ezt a szempontot. A megkérdezettek mai árakon számolva a diplomával elhelyezkedő gyerek várható fizetését nettó 142 ezer forintra teszik, 49 ezerrel magasabbra, mint a középiskolai végzettséggel munkába állókét.

A Jobline Pályaorientáció Kutatás eredményei szerint a magyarországi továbbtanulást tervezők szülei a tandíjon felül havonta átlagosan 67 ezer forintos kiadással számolnak. Azok a szülők pedig, akik tervezik, hogy gyermekük költségtérítéses helyre is beadja a jelentkezését, félévente 235 ezer forintos tandíjjal terveznek. „Sokan ugyanakkor nem tudják megbecsülni a várható tandíj mértékét, ami arra utal, hogy nagy a bizonytalanság a szülők körében a jövőbeni továbbtanulás feltételeit illetően” – hívta fel a figyelmet Toldi.