Az elektronikai ipar lehet a jövőben, amely képes felszívni a munkaerőpiacon megjelenő pályakezdő fiatalokat. Az ágazat a hazai GDP több mint 5 százalékát állítja elő, és hetvenezer embernek ad munkát. Az ágazati részesedést tekintve csak Japán és Korea előzi meg hazánkat. (A kkv-k számára is sok lehetőséget tartogat ez a terület.) Azonban ezen a területen annak ellenére szakemberhiány van, hogy vannak biztos munkahelyek és idén az átlagbér háromszorosát vihetnék haza a terület szakemberei. Hiányzik a megfelelő műszaki tudás és nyelvismeret.

 A Nemzeti Elektronikai Kerekasztal szerint azonban az ország nem használja ki a „versenylovát". Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a közoktatás modernizációjának, a természettudományos képzés súlyának visszaállításának és a nyelvoktatásnak is fontos szerepe lenne. Szükségesnek tartja a szervezet a felsőoktatás, a mérnökképzés BSc, MSc képzési céljainak az eddigi tapasztalatokat és az ipar igényeit is figyelembe vevő újragondolását, az ipari szereplők bevonását az oktatásba. Az ágazat szereplői egyetértenek abban is, hogy kompetencia-központokat kell létrehozni, amely az ipari és felsőoktatási-kutatói energiák egyesítését szolgálja egy adott intézményben, amely a specifikus szakember-képzéstől az innovatív vállalkozások inkubációjáig terjedő széles skálát lefedi. A mérnöki és természettudományos területek megbecsültségének növelése is fontos, valamint a kkv-k és nemzetközi beruházások párhuzamos, összehangolt támogatása. Marc de Bastos Eckstein, a ThyssenKrupp Presta Hungary ügyvezető igazgatója szerint az elektronikában a minőségi tudás keresett termék, és Magyarországnak van mit kivinnie a nemzetközi piacra.
- Az ágazat a közeljövő nagy befutója lehet a világ iparában, érdemes lenne jobban odafigyelni a terület fejlesztésére - fogalmazott a szakember. (A diploma önmagában aligha jelent garanciát a sikeres elhelyezkedésre és a jó keresetre, ennek ellenére kevés figyelmet fordítanak a felvételizők a megcélzott intézményben megszerezhető oklevelek valós piaci értékére.)

Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az oktatáspolitikával kapcsolatban kifejtette: Magyarországnak egyrészt korszerűsítenie kell a szakképzését, amellyel kapcsolatban az első lépések már meg is történtek. A fiatal munkásokat, szakmunkásokat és a fizikai munkát végző segédmunkásokat meg kell becsülni, hiszen "nem lesz mindenki akadémikus" a modern világban sem - fogalmazott. Másrészt - folytatta - a felsőoktatással összefüggésben a kormány azt akarja, hogy minél többen tanuljanak, és aki szeretne, tanulhasson is. Az azonban nem megy, hogy "állami pénzen drága képzésben részesülnek fiatalok, majd utána - érthetően egyébként, a nehéz helyzet miatt - fogják a batyujukat, és ezzel a tudással együtt elmennek nyugatra, és mi, akik fenntartottuk az ő képzésüket, semmit sem kapunk vissza abból a tudásból, amihez hozzásegítettük őket" - mondta. E helyzet megoldása szerinte a nagyon olcsó, körülbelül kétszázalékos diákhitelrendszer. A miniszterelnök úgy véli, a felsőoktatás átalakítása azt is eredményezi majd, hogy "ilyen himihumi képzések, amitől sokat szenvedünk, nem lesznek", nem szabad ugyanis azt a gyakorlatot folytatni, hogy a megszerzett diploma mögött "nincs igazi fedezet". Az új felsőoktatási rendszer - amely bár az elején "nyilván kicsit zötyögni fog" - eredménye az lesz, hogy minden fiatal tanulhat, ám felelősséget is kell viselniük azért, hogy mit tanulnak, és ők döntik el, melyik egyetem marad talpon, és melyik nem - mondta.

A szakmát szerzett fiatalok munkanélküliségével kapcsolatban arra a kérdésre, hogy mit fog szólni Brüsszel a nemzeti munkahely-teremtési stratégiákhoz, azt válaszolta: "sok köze nincs hozzá", mert nemzeti programot kell készíteni, vagyis nem lesz központi, brüsszeli utasítás.