Évek óta él az álláskeresők képzeletében a téves elképzelés, mi szerint a nyári időszakban leáll a munkaerőpiac, ezért nem érdemes állást keresni és pályázni. Az adatok és tapasztalatok ezzel szemben azt mutatják, hogy csak kis mértékben csökken ebben az időszakban a meghirdetett pozíciók és keresések száma, leginkább a toborzás és kiválasztás folyamatának elhúzódása jelent különbséget az év más hónapjaihoz képest.

Már tíz évvel ezelőtt is könyvelőkre és területi képviselőkre vadásztak leginkább a vállalatok, a titkárnők és a recepciósok viszont eltűntek a legkeresettebb állások listájáról. A gazdasági válságot az informatikusok vészelték át legkönnyebben, a kétezres évek közepén pedig az járt jól, aki hollandul tanult. A Profession.hu jelentésből kiderül, milyen trendek alakították az online munkaerőpiacot az elmúlt tíz évben.

Milyen erőfeszítéseket érdemes tenni annak érdekében, hogy a ma tömegekkel versenyző jelentkező még hatékonyabb és versenyképesebb pályázóvá válhasson? A kérdés sokszor a motivációban rejlik. Ha a pályázó fogékony az új lehetőségek iránt, mondjuk úgy, innovatív álláskereső, akkor gyorsabban talál állást. De „tanulható” az innovatív hozzáállás?

A válság nem múlt el. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a friss munkaerőpiaci felmérésekben olvasható szektorális munkanélküliségi ráták növekedése. Ebből adódóan csökken az álláshirdetések száma, de a kevesebb hirdetésre még több önéletrajz érkezik be. Az álláskeresés régi eszközeivel már nem lehet hatékonyan működni a kiválasztási folyamatok hatékonyságának növeléséhez racionalizálásra és fejlesztésre van szükség.

Tíz magyar internetezőből négy keres jelenleg is állást, és a munkával rendelkezők fele is várhatóan új munkahely után néz az elkövetkezendő 12 hónap során. Elsősorban a 18-34 évesek gondolják úgy, hogy egy éven belül munkát fognak keresni.

Mérnököt, informatikai szakembert, könyvelőt kerestek leginkább a vállalatok az elmúlt fél évben, de sok volt a betöltetlen állás az ügyfélszolgálati, kereskedelmi területeken is. Válságban több gyakornokot alkalmaznak a cégek.

Külföldön számos helyen egyre több állást hirdetnek meg, Európában leginkább ácsok, festők, szakmunkások próbálkozhatnak sikerrel. A hazai terepen ugyanakkor kevesebb az álláshirdetés, bár a foglalkoztatás egyes adatok szerint nő.

A magyar munkáltatók kiválasztási gyakorlatában tetten érhető a diszkrimináció - derül ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) kutatásából. Feltételezésük szerint a HR-esek nincsenek tisztában azzal, hogy törvénybe ütközik megtudni a családi állapottal kapcsolatos tényeket és a gyermekvállalási terveket, ugyanakkor a munkavégzés szempontjából fontosnak tartják ezeket.

A megfelelő nyelvezet használata igen sokat számít, ha egy munkaadó vagy toborzó specialista azt szeretné, hogy minél többen jelentkezzenek egy álláshirdetésre, a fizetés megjelölése ugyanakkor nem számít e tekintetben - derült ki egy friss kutatásból, amely szerint egy tökéletes hirdetés 140 szóból áll. A leggyakrabban használt szavak a népszerű hirdetésekben: a pozíció, a szolgáltatás és a lehetőség.

Virtuális állásbörzét tartanak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerdán és csütörtökön. A virtuális állásbörze ideje alatt az ELTE karrierközpontjának munkatársai online, telefonon és személyesen is az érdeklődők rendelkezésére állnak.

Hazánkban minden ötödik álláshirdetés diszkriminatív, amely a jogi hézagoknak, szabályozatlan kiválasztásnak köszönhető és akkor még nem beszéltünk a tájékozatlan munkáltatókról, alacsony munkakultúráról, az "intellektuális diszkriminációról" és a felelőtlen állásportálokról. Csehországban nem nézik tétlenül a jogtalan munkapiaci szelekciót, megalkották a méltányos munkaerő-toborzás "kézikönyvét", nálunk azonban még várat magára egy ilyen kezdeményezés.