A 90-es években az álláskeresők többsége még postán adta fel önéletrajzát, a fejlettebb online megoldások csak a kétezres évek elején, az álláskereső portálok megjelenésével terjedtek el igazán. Ez alatt nemcsak az álláskeresés technikája és kultúrája, de maga a munkaerőpiac is rengeteget változott.
A 2002-ben elindított Profession.hu álláskereső portál ott volt a kezdeteknél, így nemcsak megélte, de regisztrálta is e változásokat. Az online munkaerőpiac 70 százalékát lefedő, 360 ezer felhasználó és közel 6000 hirdető találkozóhelyeként működő portál saját adatbázisa alapján vizsgálta, hogyan alakultak a szektor trendjei az elmúlt tíz évben.
Válságban hallgatnak a hirdetők
„Az állásportálok feltűnésével a vállalatok hamar felfedezték az online toborzásban rejlő lehetőségeket. A Profession oldalán a 2002-es induláskor alig több mint 700 hirdető kínált állást, számuk azonban öt év alatt több mint négyszeresére nőtt.” – idézte fel a kezdeteket Zsédely Krisztián, a portál értékesítési vezetője.
A növekedés csak a 2008-ban kirobbant válság idején torpant meg, ekkor a krízis sújtotta iparágakban a korábbihoz képest lényegesen kevesebb hirdetést adtak fel. 2007 és 2010 között több mint 75 százalékkal csökkent a banki, tőzsdei területen meghirdetett vezetői pozíciók száma.
Az ugyancsak mélyrepülésbe kezdő ingatlaniparban szintén kevesebb munkaerőre volt szükség: 2008-ról 2009-re feleannyi építészmérnököt és ingatlanprojekt munkatársat kerestek. A válság első évét az IT ipar is megérezte, de a hirdetési statisztikák tanúsága szerint ez a szektor hamarabb erőre kapott. Míg a banki szférában és az ingatlaniparban 2010-ben is 50 százalék körüli volt a visszaesés, addig az informatikai területeken meghirdetett pozíciók száma alig 16 százalékkal volt kevesebb.
A kínálat csökkenése közben a kereslet folyamatosan nőtt: a válság éveiben regisztrált a legtöbb álláskereső a Profession.hu oldalán. 2010-ben a korábbi évhez képest négyszer többen, összesen 93 ezren töltötték fel önéletrajzukat az állásportálra.
Kereskedők és könyvelők: tíz éve az élen
A három legkeresettebb szakma 2002 óta szinte folyamatosan a könyvelő, területi képviselő és az értékesítő volt – legfeljebb más-más sorrendben. 2003-tól 2009-ig a könyvelőké, az elmúlt három évben a területi képviselőké az első hely.
A kétezres évek elején folyamatos volt a kereslet az asszisztensek és recepciósok iránt is. Utóbbiak 2003-tól 2005-ig az ötödik helyen szerepeltek, de 2009-től már a legkeresettebb tizenöt között sem találjuk őket. Bizonyos szakmák pedig „imázst” váltottak az elmúlt években: „2003-ban a kilencedik legkeresettebb munka volt a titkárnőké, akik mára leginkább asszisztensként, ritkábban adminisztrátorként vagy ügyintézőként születtek újjá nagyon hasonló, vagy a korábbinál szélesebb jog- és feladatkörrel.” – tette hozzá Herczku Mónika, a Profession.hu karrier tanácsadója. „2012-ben a könyvelők és értékesítők mellett a mérnöki, IT-fejlesztői, ügyfélszolgálati szakmák voltak a legkeresettebbek a hirdetői oldalon és ez a tendencia a jövőben valószínűleg csak erősödni fog.” – véli a szakértő.
A kereslet-kínálat egyensúlya a portál statisztikái szerint leginkább a területi képviselők esetében áll fenn, erre a kulcsszóra 2012-ben több mint ötvenezer keresést végeztek el a munkát keresők. De még ennél is többen voltak kíváncsiak eladói/értékesítői állásokra, a legkeresettebbek pedig az olyan munkakörök voltak, mint az asszisztens, adminisztrátor vagy recepciós – hasonló irodai munkákra összesen több mint százezer alkalommal kerestek rá egy év alatt az oldalon.
E mellett a munkaadóknak fontos visszajelzés, hogy a fiatalok szinte minden hónapban 500-nál is többször néztek utána a gyakornoki lehetőségeknek. Meglepő ugyanakkor, hogy az orosz nyelvű állásokra jelenleg is több mint kétszer annyian keresnek rá, mint a francia idegen nyelvre. Az olasz pedig szintén felkerül a dobogóra a mára esszenciális angollal vagy a némettel ellentétben.
Helyi viszonyok
Ahogy az internet terjed, az online munkaerőpiac egyre pontosabban tükrözi a régiók demográfiai és gazdasági sajátosságait. Természetes, hogy a legtöbb álláshirdetést az elmúlt tíz évben Budapesten és Pest megyében adták fel – az összes, csaknem 1,1 millió hirdetés felét.
Az ország fejlettebb régióiban a válság idején jóval nagyobb mértékben esett vissza a hirdetések száma, mint a gazdaságilag gyengébb teljesítményű megyékben. Budapesten 2008-ról 2009-re 42 százalékkal, Győrben 25, Komáromban 28 százalékkal csökkentek az állásajánlatok. Ezzel szemben Békésben csak 15, Tolnában pedig alig 9 százalékos volt a visszaesés.
Az utóbbi években a foglalkoztatás formái, a munkavégzés keretei is rengeteget változtak – a munkaadók a nemzetközi trendeket követve itthon is egyre szélesebb körnek, köztük a kisgyermekes anyáknak is kínálnak megfelelő foglalkoztatási formát. 2011-ben nyolcszor több 6 órában végezhető, részmunkaidős állást hirdettek, mint 2010-ben, a 4 órás állások esetében kilencszeres volt a növekedés.
Az új informatikai technológiák térnyerésével egyre több cég kínál távmunkában végezhető állást is: a Profession oldalain kilencszer több ilyen pozíciót ajánlottak, mint egy évvel korábban. Úgy tűnik, a vállalatok ma már nagyobb figyelmet fordítanak a megváltozott munkaképességű álláskeresőkre is: míg 2010-ben számukra összesen 6 ajánlat szerepelt az állásportálon, 2011-ben már 410. Ez persze még mindig elenyésző a napi átlag 4000 hirdetéshez képest, de jól jelzi a munkaadói szemlélet gyors változását.