A tudomány fejlődésének hála egyre tovább élünk: Magyarországon a statisztikák szerint az utóbbi három és fél évtized alatt 7 évvel emelkedett a születéskor várható átlagos élettartam (2023-ban 76,5 év). Kérdés azonban, ha hosszabb ideig élünk, mennyire tudjuk magunkévá tenni az úgynevezett „longevity” szemléletet. Ezzel foglalkozik az NN Longevity kutatássorozata, amely azt a kérdést is körüljárta, milyen életkortól tekitünk valakit idősnek.
A még nem nyugdíjas magyar válaszadók átlagban 65 éves kortól, a nyugdíjasok pedig 70,5 éves kortól tekintenek idősnek valakit. Ebben szembetűnő a különbség köztünk és más népek között: sokkal korábban könyvelünk el valakit idősnek, mint a vizsgált további 10 országban. A tizenegy vizsgált ország átlagában a nyugdíj előtt állók szerint 68 és fél éves, a 65 év felettiek szerint pedig 76 és fél éves kortól kezdődik az időskor. Ennek oka lehet, hogy nálunk még mindig alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam, mint Nyugat- vagy Dél-Európában.
Ami a várakozásokat illeti, a 18 év feletti, de még nem nyugdíjas magyar válaszadók 60 és fél évesen szeretnék abbahagyni a munkát. Vagyis már négy és fél évvel a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt, és öt évvel az általuk „időskornak” tekintett életszakasz előtt valami másnak szentelnék az idejüket.
Mi ad értelmet a hosszabb életnek?
Nagyszüleinkhez képest tehát akár évtizedekkel tovább élhetünk, kérdés azonban, hogy képesek vagyunk-e a plusz éveket értékesen tölteni. Ezért az NN azt is vizsgálta, milyen szempontok, célok adnak értelmet az életnek, mit szeretnénk csinálni a megszerzett plusz éveinkkel.