Íme, a reklámadóval kapcsolatos konkrét teendők

Hatalmas pánikot okozott a kkv-k körében is a reklámadó bevezetése, mert bár az adókötelezettséget jelentő 500 millió forintos adóalapot nem sok cég éri el, az adminisztrációs teher minden cég számára ijesztőnek tűnt. Valójában azonban valószínűleg inkább csak nyilatkozat háborúra kell számítani. Adótanácsadó segítségével lássuk, mik a vállalkozások konkrét teendői!

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A számtalan megválaszolatlan kérdés és bizonytalanság miatt a Magyar Lapkiadók Egyesülete szervezésében tartott előadást a reklámadóról Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. A törvénnyel kapcsolatos számos probléma – a szakember fogalmazása szerint jogtechnikailag silány anyag – közül az egyik a hatálybalépés áttekinthetetlensége (bizonyos részek a kihirdetés másnapjától, mások viszont az azt követő 31. naptól hatályosak a szöveg szerint). Vadász Iván véleménye szerint augusztus 15-től hatályosnak tekintve a jogszabályt nem tévedhetünk nagyot. (A július 15-i Magyar Közlönyben jelent meg a törvény.) Hangsúlyozta, hogy a számos változás miatt minden esetben a jogtárból elérhető törvényszöveget érdemes használni, hiszen ott biztosan minden módosítás egységes szerkezetben elérhető. Az értelmezéshez viszont a reklámadóról szóló törvény mellett a médiatörvény, a Ptk. az Art. és számos más jogszabály ismeretére is szükség van.

Nyilatkozat minta a reklámadóhoz
A reklámadó törvény 3. § (3) bek alapján nyilatkozom, hogy az adókötelezettség …..(számlakiállító cég neve)…-t terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz.
A reklámadó törvény 3. § (3) bek alapján nyilatkozom, hogy a …..(számlakiállító cég neve)…..-t az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.
Nem akkora az adminisztráció

Vadász Iván hangsúlyozta, összességében viszonylag kevés ember problémája lesz a reklámadó – sok gondot csak azoknak a cégeknek jelent majd, amelyek marketing vagy reklám értékesítési tevékenysége eléri az adóalapot képező 500 millió forintos éves határt. Ez alatt adófizetési kötelezettség nincs, és nullás bevallást sem kell beadni az adóhatóságnak! Tehát amire minden cégnek ügyelnie kell, az a reklámot közzétevőtől beszerzett nyilatkozatok megléte.

A Piac & Profit kérdésére válaszolva a szakember elmondta, külön nyilvántartás vezetésére sincs szükség az ő értelmezése szerint. Az Art. szerint olyan nyilvántartást kell vezetnie a cégeknek, amiből az adóalap nyomon követhető. Amennyiben viszont egy vállalkozás számviteli politikájában rögzíti, az elszámolás módját, illetve minden szerződésében/számláján megjeleníti a reklámadóval kapcsolatos nyilatkozatot, akkor mindebből az adóalap elvileg már nyomon követhető. „Szép feladat az adóellenőröknek, hogy nézzék át” – fogalmazott Vadász Iván.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/pakorn

Nyilatkozatháború

Az adóköteles adóalapot el nem érő vállalkozások esetében a legfontosabb a nyilatkozatok megléte. A nyilatkozat beszerzésének kötelezettsége mindig a megrendelőt terheli. Az adótanácsadó javaslata szerint a nyilatkozatot minden számlán érdemes lesz megjeleníteni. Lehetne külön, de nem érdemes. Ha reklám közzététele a szolgáltatás nyújtása, akkor alapvetően legyen a számlán. Szövegként egyszerűen a törvényben megadott szöveget érdemes használni (ld. keretes írásunkat), csak a cég nevét kell a kipontozott vonalra tenni.

A nyilatkozat kötődhet szerződéshez vagy a teljesítéshez is, de a számla részévé tenni azért is célszerű, mert ebben az esetben az EU-s szabályok szerint nem kell külön aláírni azt, míg ha külön okiratként készítjük el, akkor érdemes. Ugyanakkor a számlán a reklámadót magát nem kell feltüntetni, nem érinti az áfát sem – mondta kérdésre válaszolva a szakember.

Vadász Iván ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a felesleges nyilatkozat nem növeli az adóalapot és nem is von szankciót maga után, érdemes tehát mindenhol (akár számlán, szerződésben is!) és minden esetben nyilatkozni – biztos ami biztos alapon.

KKV-Akadémia a reklámadóról és az ügyvezetői felelősségről
Az új Ptk. veszélyesen kiterjesztette az ügyvezetők felelősségét. Erről már tavasszal nagy sikerű konzultációt tartottunk. A nagy érdeklődésre való tekintettel szeptember 4-én, a már jobban letisztult értelmezések birtokában ismét részletes információkkal szolgálhatunk.
A rendezvényen a reklámadóval kapcsolatos kötelezettségeket és problémákat is áttekintjük. Hallgassuk meg az ügyvédeket, szakértőket, mit tanácsolnak, hogyan oldjuk meg törvényi kötelezettségeinket úgy, hogy még maradjon is időnk az üzletvitelre!
A nyilatkozat hiányának következménye a megrendelőnél

Az adóalany oldaláról nincs a törvényben szankció, ha nem állították ki a nyilatkozatot. A megrendelő esetében viszont igen, hiszen ez esetben ő válik a reklámadó alanyává (ezért havi bevallást tesz bejövő számla alapján, az adóalap 2,5 millió ft/hó feletti részre.  A havi összesített ellenérték fogalma – bruttó. Nem ebben a törvényben van, de így van bírósági ítéletek és Áfa tv. 250 §alapján, az adó mértéke 20%)  valamint a társasági adó alanyánál a közzététellel összefüggésben elszámolt költség növeli az adóalapot (Tao. Tv. 3. sz. melléklet) – tehát a reklámköltés a nyilatkozat hiányában nem számolható el költségként!

A hirdetők elemi érdeke tehát a nyilatkozat megléte. Vadász javaslata szerint a megoldás az lehet, ha a megrendelő a nyilatkozat meglétéhez köti a számla kifizetését. Hozzátette, a közzétevők esetében feltehetőleg versenyelőnyt jelent majd, ha könnyen, automatikusan adják ki a nyilatkozatot megrendelőik részére.

Nyilatkozatra a megrendelő (hirdető) vállalkozásnak csak akkor nincs szüksége, ha a szolgáltatást közvetítő útján rendeli meg (ld. lejjebb, a részleteknél) – hiszen ez esetben a közzétételt nem ő, hanem a közvetítő cég rendeli meg. A megrendelők számára tehát a legegyszerűbb megoldás, ha minden lehetséges esetben közvetítőt vesznek igénybe, így mentesülhetnek a nyilatkozatvadászat alól. (Ráadásul iparűzési adó alapot is lehet csökkenteni vele.)

Saját célú reklám – tippek és trükkök
A saját célú reklám meghatározásához a törvény szerinti gazdasági reklám fogalmat kell megvizsgálni. E szerint ez olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely ….áru….. értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul…
Így a számlán elhelyezett logó például nem tartozik ide, mert nem az értékesítés előmozdítására szolgál, de rögzíthetem például azt is, hogy a logóm a termék része, így nem önreklám.
Hogy hogyan számoljuk el a saját célú reklám önköltségét, azt a számviteli politikában kell rögzíteni. Ha ez megvan, már az adóhatóság feladata, hogy egy esetleges ellenőrzés esetén megindokolja, ha tudja, miért nem jó az, ahogy elszámolunk.
És akkor lássuk a részleteket:

Reklámadó kötelezettség

3 feltétel együttes fennállása esetén következik be:

- Adóköteles tevékenység

- Adóalanyiság

- Adóalap elérése (Kevesen fogják elérni az adóalapot a várakozások szerint, néhány tucat lesz, de nem tudni pontosan.)

Adóköteles tevékenység: (2. §. 1 és 2 bek.)

- reklám közzététele a médiaszolgáltatásban, a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben, a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón, bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon

Ez a felsorolás is számos kérdést vet fel. Mit jelent például az ingatlan? A szakember értelmezése szerint homlokzati megjelenést, tehát a jelen állás szerint egy teremben felállított hirdető eszköz – például egy roll-up egy rendezvényen – nem tartozik az adó hatálya alá.  A törvény arra sem ad választ, hogy mit tekint túlnyomóan magyar nyelvű médiumnak.

- adóköteles reklám közzétételének megrendelése – kivéve ha a megrendelő kapott nyilatkozatot a közzétevőtől, akkor ez az adóköteles tevékenység nem létezik.

Felvetődik a kérdés, hogy fizetheti a megrendelő az adót, miközben nála ez költség és nem bevétel? Ezt a fordított adózáshoz hasonló adózástechnikai módszerrel érik el, amely világszerte ismert. A cél, hogy az adóhatóság számára nem elérhető szervezetekkel is „történjék valami”. Ez viszont a magyar versenyképességen fog csattani a szakember véleménye szerint.

A reklámadó alanya:

- a reklám közzétevője (3. §. 1.) – ez lehet Magyarországon letelepedett médiatartalom szolgáltató, sajtótermékek kiadója, szabadtéri reklámhordozó, jármű, ingatlant reklám céljára hasznosít vagy az interneten tesz közzé reklámot

- adóköteles reklám közzétételének megrendelője (3. §.. 2.) – kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, tehát akinek van vállalkozói igazolványa – az Szja tv. szerint. Az adószámos magánszemély így nem alanya a reklámadónak. (Egyébként az alapítványtól az őstermelőig mindenki.)

A reklámadó alapja

- adóköteles tevékenység adóévi nettó árbevétele növelve a reklámértékesítő ügynökség árrésével. Az ügynökség a számviteli tv. szerint velünk kapcsolt vállalkozás, akinek jogosítványa van arra, hogy a nevünkben reklám közzétételi szerződést köthet. Ha ez nem áll fent, akkor nem kapcsolt, akkor nem kell az árréssel növelni az adóalapot.

- saját célú reklám közzétételével közvetlenül felmerült költség – azonban a törvény nem határozza meg konkrétan a közvetlenül felmerülő költség fogalmát. Segíthet a Számviteli tv. 51. §., amely ad egy „közvetlen költség” meghatározást, de Vadász Iván hangsúlyozta, a kettőt nem egyeztették.

- ha a megrendelőnek nincs nyilatkozata, akkor az adóalap a havi ellenérték 2,5 millió forintot meghaladó része

Érintett szervezetek

- akik nem kapnak nyilatkozatot a köztétellel összefüggésben elszámolt költségekről - itt meg fog indulni a nyilatkozatok utáni hajsza. A szakember szerint a megoldás az lehetne, hogy addig nincs kifizetés a cégek között, amíg nincs nyilatkozat – ettől viszont le fog állni az élet. Véleménye szerint ez lesz az a pont, ahol valódi gondot okoz majd a mindennapi üzletmenetben a törvény.

- 500 millió forint feletti reklám közzétételi bevételt elérők

Szereplők – szerződő felek

- Megrendelő

- Közvetítő – lehet megbízott (csak a maga jutalékát számolja), bizományos vagy tartós közvetítői szerződéses (saját nevében állít ki számlát – de persze nem a közzétételről, hanem a közvetítésről). Esetükben az adókötelezettség akkor elkerülhető, ha a szerződés tárgyában (amit egyelőre nem sokan használnak, Vadász szerint ezután érdemes lesz) nem hirdetés közzététele, hanem közvetítői tevékenység szerepel. Ebben az esetben a megrendelőnek nem kell a közzétevőtől nyilatkozatot kérnie.

- Reklám közzétevője – ő lesz a nyilatkozattevő.

Kérdéses pontok, érdekes részletek

Naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adóalanyok

Úgy kell eljárni, mint a társasági adó esetében – az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell eljárni. Akinél szeptember 1-én kezdődik, az az első (augusztus 21-i) bevallásnál nem fog csinálni még semmit. Akinél április 1 volt, az ebben az üzleti évben nem érintett.

Árengedmények és reklámadó

Ha az eredeti szerződéshez képest végül árengedménnyel értékesíti a hirdetési helyet a közzétevő – a mindennapi életben ez bevett gyakorlat, akkor azt helyesbítő számlával kell rendezni – tanácsolja Vadász Iván. Így sem a rá eső áfát, sem a reklámadót nem kell megfizetni ha a mérlegkészítésig megtörténik a rendezés.

Vegyes szerződések

A vegyes szerződések adózási szempontból problémásak, mindig az adóhiány melegágyát képezik. A szakember szerint a legjobb lenne szétválasztani az ilyen megállapodásokat (amelyekben például járulékos elemként szerepel a hirdetési lehetőség) , de az 500 milliós értékhatár alatt a vegyes szerződésekkel sem lesz túl sok gond a szakember szerint. Hogy mi történik, ha egy vegyes szerződés egyik elemét mondjuk nem is veszi igénybe végül a megrendelő, arra egyelőre nincs válasz.

Google és Facebook

Kérdés egyelőre a Google hirdetésekkel kapcsolatban is sok van, a törvény angol fordításban még nem is létezik. A célzott cégek tehát kvázi még nem is tudnak arról, hogy itt bevallási és fizetési kötelezettségük keletkezne. Ugyanakkor számítani kell rá, hogy feltehetőleg a Google vagy a Facebook nem fog nyilatkozatot adni a magyar hirdetőknek, ez esetben tehát a megrendelő vállalkozó válik az adó alanyává.

Sms és email reklám

De érdekesség, hogy például az sms-ben közölt reklám jelen pillanatban nem adóköteles, mivel nem szerepel az adókötelezettsége jelentő közzétételi helyek között. Még az email is lehet kérdés, mivel az interneten jelenik meg, de nem internetes oldalon.

"Behúzott" hirdetések

Kérdésként merült fel az is, hogy kit terhel az adókötelezettség az újságokba „behúzott” hirdetési anyagokkal kapcsolatban. Ezek jellegüket tekintve hirdetések, de valójában azonban terjesztést végez a sajtótermék. A reklámtörvény közzététel fogalma szerint a reklám megismerhetővé tétele számít az adókötelezettség szempontjából közzétételnek – a kérdés, hogy ki tette megismerhetővé? Aki kinyomtatta, vagy aki terjeszti.

Vadász Iván azt hangsúlyozza, minden vitás kérdés esetében a törvény szöveget kell nézni! Figyeljünk a szavakra! Ugyanakkor arra biztat minden céget, érdemes minden vitás kérdésben nyilatkozatot kérni az adóhatóságtól. Ez nem kerül pénzbe, és előbb-utóbb talán válaszok is érkeznek majd.

 

Véleményvezér

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?
Nagyot javult a közbiztonság Európában

Nagyot javult a közbiztonság Európában 

Csak a nézettség számít.
Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo