Először volt az ipari társadalom, majd jött a posztindusztriális. Átéltünk már szolgáltatói, bevásárlói/fogyasztói társadalmat. Napjainkban az információs jelző a befutó. De látszik, hogy néhány évtized múlva kihívója legyőzi. A vadászó, gyűjtögető társadalmak sok-sok ezer évig, az agráralapúak már csak mintegy tízezer évig maradtak fenn. Az ipari társadalmi formáció a XVIII. század közepe körül jelent meg, s a XX. század közepe táján adta át helyét az információs társadalomnak. Amely talán már 2020 körül átadja a stafétabotot az újnak, a biogazdaságnak.
Az internetgazdaság az információs gazdaság harmadik, érett szakasza. Utolsó fázisaiban már megjelenik a biogazdaság születését előkészítő tényezők nagy része (tömeges gyártású olcsó chipek, drót nélküli technológiák stb.). A DNS szerkezetének feltérképezése, jellemző módon, még az új társadalom kihordási szakaszához tartozik. A biotechnológia kövezi az utat a bioekonómia számára.
A biológiai folyamatok digitalizálása kibővíti az eddigi négy információs formát: a számok, a szavak, a hangok és a képek mellett megjelenik az illat, az ízlelés, az érintés, a képzelet és az intuíció mint információ. A technológia egyelőre nem tudja leképezni az érzékelésen alapuló információkat, de ami késik, nem múlik. A tudomány mai állása, illetve gyorsasága mellett ennek megoldása 2020 körül várható. Másodpercekre vagyunk az illatok digitalizálásától, például grafikus üzenet a rózsa illatával vagy szagos mozi. Lesz-e különbség a bankok vagy kereskedőházak illata között? S ez vajon igényként jelentkező probléma lesz-e?
A biogazdaság először a gyógyszeripart, az egészségügyet, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart fogja forradalmasítani. Az egészségügy alapelve évtizedeken át a beteg gyógyítása volt, s ez a modell megtöltötte a kórházi ágyakat beteg emberekkel. Később, ma s talán még egy-két évtizedig pénzt az ágyak kiürítésével lehet keresni. A biogazdaságban a megelőzésre kerül a hangsúly, a cél, hogy a paciensnek ne is legyen gyógyítást igénylő panasza. A biogazdaság farmja pedig szuper-biofeldolgozó üzemekből és nem termőföldekből áll majd.
A biogazdaság kifejlettebb szakaszában, 2025 után a biotechnológia átterjed látszólag vele nem kapcsolatos területekre is. Az 50-es, 60-as években nem tudtuk elképzelni, hogy a számítógépek hogyan változtatják meg az egyes iparágakat, a feldolgozóipartól a biztosításon keresztül a vendéglátásig. Ma hasonlóképpen nehéz felmérni, hogy a biotechnológia hogyan változtatja majd meg a nem biológiai jellegű területeket.
A pozitív változások mellett természetesen lesznek hátrányos hatások is. Az ipari társadalom magával hozta a szennyezést, a környezet pusztítását. Az információs társadalom a magánéletet veszélyezteti. A biogazdaság pedig etikai kérdéseket vet fel, a klónozás, a biológiailag átkódolt élelmiszerek, a genetikailag manipulált élőlények, életképes anyagok még csak a felszíni problémákat sejtetik.
Az ipari társadalom végén születettek az információs társadalomban élik le felnőtt életüket, és úgy fejezik be, hogy a biogazdasághoz alkalmazkodó unokáik első lépéseit is látják. A mai harmincasok két fő gazdaságban is otthonosan dolgoznak. S a tíz év alattiak talán három társadalmi formáción is keresztül kell menjenek.
Akárhogy is lesz, a bioekonómia az infoekonómiát az összevisszaság, a zagyvaság halmazaként fogja értékelni.

A Time magazin nyomán


Kapcsolódó anyagaink:


Etika és genetika - Az újraformált ember(iség)

Biotechnológia a gazdaságban: tények és távlatok

Áldás vagy átok? Génkezelt élelmiszerek