Az Európai Bizottság 2025. június végi prognózisa ugyan kedvezőbb hozamokat mutatott búza, kukorica és napraforgó esetében is az elmúlt öt év átlagához viszonyítva, ám ez a becslés még a május végi, június eleji adatokon alapult, ám sajnos azóta jelentősen romlott a csapadékhelyzet. „Magyarországon jelenleg országos szintű az aszály, a Dunántúltól a Tiszántúlig gyakorlatilag sehol sincs érdemi csapadék. Ha a következő időszakban sem érkezik eső, a kukorica hozamában akár a 2022-es mélypont is megismétlődhet” – figyelmeztetett Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője, hozzátéve: akkor több mint a termés fele elveszett, és most is hasonló visszaesés fenyegethet.

Régiós szinten valamelyest jobb a helyzet, Lengyelországban, Romániában pozitívan érintette a termést az időjárás, utóbbi országban például az őszi vetésű gabonák esetében rekordmennyiséget jósolnak. Csehországban, Ausztriában és Szlovákiában május hónapban sok csapadék esett, ami javította a talajnedvességet – szemben hazánkkal. Az őszi vetésű gabonák esetében így az ötéves átlaghozam környékét jelezték előre, ugyanakkor a tavaszi, nyári növények esetében a hozamok náluk is várhatóan elmaradnak az ötéves átlagtól, mintegy 5 százalékkal. Kelet-Szlovéniában a talaj felső rétegei szárazak, így ott is csökkentették az őszi vetésű növények hozamvárakozásait, Horvátországban kicsivel az ötéves átlag felett jósolják a terméshozamot.

A súlyosbodó helyzet alkalmazkodást követel meg

Az agrárszakember kiemelte, hogy a helyzet nem egyedi, hanem a klímaváltozás egyre gyakoribb és szélsőségesebb hatásának tudható be. „Nem lehet tovább halogatni a hazai agrárium szerkezetének átalakítását. Olyan talajművelési, vízmegtartó és precíziós gazdálkodási megoldásokat kell elterjeszteni, amelyekkel a szélsőséges években is csökkenthető a károsodás mértéke” – hangsúlyozta.