Ha egy iparág minden szereplője hatalmas összegeket költ el, ráadásul egy sokkal tőkeintenzívebb üzleti modell irányába, az általában nem szokott jól elsülni. Ettől még lehet, hogy ezúttal másként lesz.  

Akkor a mesterséges intelligencia fejlesztésekbe irányuló dollármilliárdos befektetések egyfajta túlkapásként értelmezhetők? 

I. Á.: Igen, és tudjuk, hogy ez valójában egy túlkapás. Ha az eredményeket és a szabad cash flow-t nézzük, amiből például részvény-visszavásárlásra vagy osztalékfizetésre tudnának költeni a vállalatok, akkor meglehetősen szétnyílt az olló az amerikai megatech cégeknél. Vagyis többet ruháznak be, mint amennyi likvid tőke beáramlik hozzájuk, azaz mint amennyi pénzt termelnek ezekből az operációkból.  

Ez pedig magával hozza, hogy valamennyi adósságot is be kell vonniuk a nagy beruházások finanszírozásába. Közben a memóriachipek és a félvezetők ára is nagyon megugrott, amiből például a Micron és a két koreai memóriagyártó profitál. 

Ma már ott tartunk, hogy a memóriaőrület és a hatalmas AI-beruházási láz elkezdte elszívni a pénzt az amerikai állampapírpiac elől, ami a korábban említett globális hozamemelkedéshez is hozzájárul.  

Tehát rendszerszintű kockázatokat okozhat az óriási AI-láz? 

H. M.: Ezt még nem lehet határozottan kijelenteni. A Hold Alapkezelőnél viszont úgy gondoljuk, hogy nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a piac azon részein tudunk félreárazásokat találni, amire éppen mindenki fókuszál.