Ha azonban valaki a kockázatmentesebb állampapíroknál magasabb hozamot szeretne elérni, akkor abszolút hozamú, részvény- vagy vegyes alapban érdemes gondolkodnia. Ezeknél a minimum javasolt befektetési időtáv három-öt év. Rövid távon ugyanis a piac hullámzása miatt bármi megtörténhet. 

Mennyire jelent kihívást az aktív befektetési oldalnak, hogy valójában ma már a telefonunkról néhány gombnyomással befektethetünk bármilyen ETF-be? 

I. Á: A befektetésre való hajlandóság kulturális kérdés, Európában sajnos kevésbé jellemző. Ebbe Magyarország is beletartozik: sajnos kevesen foglalkoznak a befektetéseikkel, sokan tartják készpénzben vagy kvázi nulla kamatozású betét formájában a megtakarításukat. 

Az Egyesült Államokban viszont az emberek több mint 50 százalékának van valamilyen részvénybefektetése, akár befektetési számlán, nyugdíj-megtakarításban vagy egyéb formában. Az utóbbi másfél-két évtizedben, az amerikai részvénypiaci ralinak köszönhetően ez egyértelműen pozitív hatással volt a lakosság vagyoni szintjére.  

Látszik bármilyen közeledés, vagy nem mérséklődik a szakadék az Egyesült Államok és Európa között?  

I. Á.: Sajnos inkább kitart ez a különbség. Az elmúlt egy-másfél, két évtized amerikai felülteljesítése pedig inkább mélyítette a szakadékot. 

Magyarországon – gondolom – az sem segített, hogy 2022–2023 környékén az állampapírpiaci befektetések voltak nagyon az előtérbe tolva.