A klímaváltozás hajszolja a változás felé a magyar mezőgazdaságot?

Napjainkban a klímaváltozás, az iparszerű mezőgazdasági termelés kedvezőtlen hatásai és az egészségügyi kockázatok növekedése miatt a gazdálkodás és a fogyasztás terén egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság és a környezettudatosság. De mi a helyzet Magyarországon?

Az ökológiai gazdálkodás a környezet és az ember közötti biológiai rendszer hosszú távú egyensúlyának megőrzését tartja szem előtt. Hazánkban 2019-ben 5136 mezőgazdasági termelő foglalkozott biogazdálkodással, 2,6-szor több mint 2015-ben. A Vidékfejlesztési Program támogatásai révén az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága az elmúlt évtized végére elérte a 300 ezer hektárt.

A biogazdálkodás helyzete Magyarországon

Itthon az 1983-ban alapított Biokultúra Klub keretei között indult el az ökológiai szemléletű gazdálkodás, az ezzel kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok átadása. Ebből jött létre 1987-ben a Biokultúra Egyesület, majd 2005-től jogutódja, a Magyar Biokultúra Szövetség. A szervezet hazai és nemzetközi szinten képviseli a magyar biogazdálkodók érdekeit, tagja az IFOAM-nak (Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége).

(Fotó: Pixabay)

Az első hazai ellenőrző, tanúsító szervezet a Biokultúra Egyesület által 1996-ban alapított Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. volt, amelynek minősítési feltételrendszere megegyezett az uniós előírásokkal. 2000-ben megalakult a másik hazai ellenőrző, tanúsító szervezet, a Hungária Öko Garancia Kft. Azóta a termesztési előírások betartását, a biogazdálkodásra vonatkozó adatok hazai nyilvántartását ez a két szervezet felügyeli.

Nemrég indult az átállás

Magyarországon 2005 és 2014 között az ökológiai gazdálkodás termelési volumene lényegesen nem változott. A biogazdálkodást folytató termelők száma 1429 és 1672, az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága 116 és 141 ezer hektár között mozgott. A 2014 januárjában megjelent Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért 6 cselekvési programban rögzítette a hazai biogazdálkodás 2020-ig történő fejlesztésének legfontosabb teendőt és támogatásait. A 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakra elfogadott Vidékfejlesztési Programon belül az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (időközben lezárult) pályázatai hozzájárultak az akcióterv célkitűzéseinek megvalósításához, a biogazdálkodás termelési volumenének gyors ütemű növekedéséhez.

Itthon 2015 és 2019 között több mint kétszer annyian kapcsolódtak be az organikus szemléletű mezőgazdasági termelésbe, mint a korábbi években együttvéve. 2019-ben a 2015. évinél 2,6-szor több, összesen 5136 termelő foglalkozott biogazdálkodással. Annak ellenére, hogy az organikus szemléletű gazdálkodás népszerűsége nő, a termelők egy szűk csoportját érinti. A 2016. évi gazdaságszerkezeti összeírás alapján mezőgazdasági termelést folytató 431 ezer gazdaság mindössze 0,8 százaléka tért át biogazdálkodásra.

Hirtelen megjelent újabb 173 ezer hektár

A 2014-től megnövelt támogatási keret hatására 2015 és 2019 között 2,3-szeresére (173 ezer hektárral) nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagysága. Ezáltal az évtized végén az összes mezőgazdasági terület 5,7 százalékán, 303 ezer hektáron folyt biogazdálkodás. 2019-ben a teljes terület 61 százaléka ellenőrzött átállt, 39 százaléka átállási terület volt, utóbbinál már be kell tartani a biogazdálkodásra vonatkozó előírásokat, de az itteni termények még nem számítanak ökológiai gazdálkodásból származónak. A támogatások folyósítása szempontjából az átállási időszak hossza a szántó- és gyepterületek esetében legfeljebb 2, ültetvényeknél 3 év.

Az ökológiai területek 61 százalékát kitevő rétek, legelők nagysága 2005 óta az átlagosnál nagyobb mértékben (2,8-szeresére) bővült, részesedésük a korábbi 54-ről 61 százalékra nőtt. A szántóföldi növények területi aránya a mérsékeltebb növekedés (1,9-szeres) miatt 10 százalékponttal 32 százalékra mérséklődött. Utóbbiak között a gabonafélék (42 százalék) és az ipari növények (14 százalék) előfordulása 2005 óta csökkent elsősorban a zöldtakarmányok javára, amelyek 2019-ben a szántó 34 százalékát foglalták el. A jelentős bővülés (5,6-szeres) ellenére a gyümölcsös ültetvények az ökológiai területek mindössze 4,8 százalékát borították.

A biogazdálkodás keretében tartott főbb állatfajok száma 2008 és 2018 között ingadozott. 2019-ben azonban minden állatfaj esetében jelentős mértékű létszámgyarapodás történt, megközelítette az eddigi legmagasabb értékeket. Ennek ellenére a teljes állományon belüli részesedésük alacsony maradt, a szarvasmarhák 3,0, a juhok 1,1, a baromfik 0,3, a sertések csupán 0,2 százalékát gondozták organikus szemléletben.

Nemzetközi kitekintés

A világ ökológiai területeinek fele Ausztráliában és a szigetvilágban található

világon 2005 és 2018 között az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága 2,4-szeresére, 71,5 millió hektárra bővült, a növekedés üteme azonban földrészenként különböző mértékű volt.

  • A négyszeres növekedés ellenére Afrika a legkisebb arányban részesedik a világ bioterületéből.
  • Ausztráliában és Óceániában 2018-ban háromszor nagyobb területen folyt organikus szemléletű gazdálkodás a 13 évvel korábbinál, így a világ ökológiai területeinek fele már itt található. Ezek túlnyomó többsége külterjes legelő Ausztráliában.
  • A bioterületek közel egytizedét adó Ázsiában a globális átlaggal azonos mértékű területnövekedés következett be.
  • A biogazdálkodás bölcsőjének számító Európában ebben az időszakban 2,2-szeresére, 15,6 millió hektárra nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága, így kontinensünk részesedése számított a második legnagyobbnak (22 százalék).
  • A legkisebb bővülés Amerikában történt, ahol a világ bioterületeinek 16 százaléka helyezkedik el.

Véleményvezér

Ilyen se volt még, nyilvános hirdetésben keresnek számlahamisítót

Ilyen se volt még, nyilvános hirdetésben keresnek számlahamisítót 

A magas adók miatt a csalók kánaánja Magyarország. A világrekorder áfa nagyon vonzó alternatíva a törvénykerülőknek.
Lecsúsztunk a második helyről, de azért még mindig dobogón vagyunk az inflációt tekintve

Lecsúsztunk a második helyről, de azért még mindig dobogón vagyunk az inflációt tekintve 

A világ legfejlettebb országainak inflációs listáján Törökország után megelőzött minket Kolumbia is. Az unióban azért őrizzük az első helyünket.
Hadházy Ákos pert nyert Müller Cecília ellen

Hadházy Ákos pert nyert Müller Cecília ellen 

Nyunyóka feltalálója megalázó vereséget szenvedett. Nem rágalmazás azt mondani róla, hogy visszaélt hivatali hatalmával.
Hol a legjobb gyereket nevelni? Nem fértünk be az első húszba

Hol a legjobb gyereket nevelni? Nem fértünk be az első húszba 

A kormány 12 éve hirdette meg családbarát programját. Sok eredmény nem látszik.
10-12 órát is kell várni egy kórház sürgősségi osztályán

10-12 órát is kell várni egy kórház sürgősségi osztályán 

Elképesztő kórházi fényképet közölt egy Facebook tag. Reméljük csak rémhír, vagy hamisítvány, de nem annak tűnik.
Szépen nőtt a magyar fizikai munkások kereseti lehetősége Ausztriában

Szépen nőtt a magyar fizikai munkások kereseti lehetősége Ausztriában 

Ausztriában jószerivel nem található olyan vendéglátóhely, ahol ne hallhatnánk magyar szót. A kormányzati sikerjelentések ellenére ismét nő a külföldön dolgozó magyarok száma.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo