Vannak szinte teljesen készpénzmentes országok, mint például Svédország, és vannak államok, amelyeknek állampolgárai továbbra is elsősorban a készpénzben bíznak. Ez utóbbiak közé tartoznak a magyarok is. Évente körülbelül háromszor annyi készpénzt veszünk fel bankszámlánkról, mint amekkora összeget bankkártyával költünk. A Magyar Nemzeti Bank teljes évet bemutató statisztikai adatai szerint 2012-ben összesen közel 130 millió művelet során több mint 6278 milliárd forintot vettünk ki bankszámlánkról, miközben a bankkártyás vásárlási műveletek száma meghaladta a 266,5 millió tranzakciót, melynek során viszont csak alig több mint 2000 milliárd forintot költöttek a magyarok. A készpénz elsőbbsége továbbra is elsöprő. (Rengeteg készpénzt is tart otthon a lakosság.)
Az elmúlt évek adatainak vizsgálata viszont azt is mutatja, hogy az elektronikus fizetési módok népszerűsége jelentősen fejlődött: 2002-ben még csak 46,6 millió bankkártyás fizetési tranzakciót regisztráltak az MNB munkatársai, amelyek során valamivel több mint 394 milliárd forintot költöttek a magyarok. Összevetve ezt a 10 évvel későbbi adatokkal, világosan látszik, hogy egyre nőtt a bizalom kártyás fizetési megoldások iránt, hiszen ekkor már 6,2-szer több alkalommal használtuk fizetésre bankkártyánkat, mint 10 évvel korábban, és az így elköltött összeg is jelentősen, mintegy ötször magasabb, mint a 2002-es adat.
Ezzel párhuzamosan a készpénzfelvételi tranzakciók száma alig változott: 2002-ben a készpénzfelvételi műveletek mennyisége 103 millió körül alakult (tehát alig 20 százalékkal volt alacsonyabb, mint 10 évvel később), míg a felvett készpénz mennyisége 3.114 milliárd forintot tett ki (alig fele a 10 évvel későbbi összegnek), de ennek 10 éves időtávon mért megduplázódása nem nevezhető kiugrásnak, elsősorban az infláció és a fogyasztás természetes növekedése játszott benne szerepet.
Világszerte zajlanak ugyanakkor különböző kezdeményezések a kártyás fizetés népszerűsítésére, az igények felmerésére. „Legutóbb Manchesterben zajlott egy ilyen program, aminek keretében egy forgalmas vásárlóutcát igyekeztek egy napra készpénzmentes övezetté változtatni. A kísérlet végül több tényező miatt is megbukott” – mutat rá a vezérigazgató.
A vásárlók számára elsősorban a választási lehetőségek korlátozása generálta az ellenállást. Természetesen a vásárlók egy részét egyáltalán nem zavarta, hogy csak kártyával fizethet, voltak azonban szép számmal olyanok is, akik inkább lemondtak volna a vásárlásról, ha csak kártyával fizethettek volna. Az üzlettulajdonosok éppen emiatt elsősorban vásárlókat vesztettek volna, illetve a kártyás tranzakció költsége is őket terhelte volna, amelyet csak áremelésekkel tudtak volna némileg kompenzálni, ami viszont elmondásuk szerint a készpénzt is elfogadó konkurenciát erősítette volna.
„A kísérlet eredményei abból a szempontból univerzálisak – itthon is inkább a készpénzes fizetés a jellemző a mindennapokban, az elektronikus megoldások ma még inkább csak a nagyobb összegű vásárlások és a fiatalabb korosztály tagjainak körében, illetve a kártyával lebonyolított internetes számlafizetések és vásárlások esetén nyer egyre nagyobb teret” – ismerteti a hazai vonatkozásokat Kárpáti Balázs.