Tavaly év végi bevezetése óta a lakosság csaknem 94 százaléka értesült a Családok Otthonteremtési Kedvezményéről. A magyar háztartások 40 százaléka, vagyis 1,6 millió család jogosult a CSOK-ra, közülük mintegy 17 százalékuk tervezi, hogy élni fog a lehetőséggel. Bár a lakáscélú támogatás népszerű a családok körében, egyelőre a használt lakások vétele iránt érdeklődők vannak túlsúlyban, új lakás építését pedig csak mintegy 25 ezer CSOK-jogosult tervezi – derül ki az MNB friss publikációjából. Szakemberek szerint a kormány által 2015-ben bevezetett intézkedés jelentősen javíthat a családok lakhatási körülményein. De a CSOK-lakásokat fel is kell építeni, és az egyes családoknak még mindig nagy fejtörést okoz, hogy pontosan hol, mekkora alapterületű, milyen elosztású és az állagmegóvás szempontjából milyen minőségű ingatlanra futhatja a legmagasabb, 10+10 millió forintos támogatásból.
Annak érdekében, hogy a ma hatályos energetikai-, építésügyi jogszabályoknak és az elvárt 50–100 éves állagmegóvási időtartamnak megfeleljenek a felépült lakások, érdemes átgondolni a lehetőségeket az építkezés előtt.
„Egy háromgyermekes család esetében a 10+10 millió forintos otthonteremtési csomagból egy A kategóriás, közepes árfekvésű alap-és burkolóanyagokból felhúzott, szabványos méretű nyílászárókkal felépített ház képzelhető el. A keretbe természetesen beleférhet még egy turbókazános gázfűtés, és futhatja egy használható méretű teraszra is. De az olyan innovatív megoldások, mint a napelem, a földhő hasznosítása, árnyékolástechnika vagy éppen egy garázs kialakítása már biztosan nem” – hangsúlyozza Juhász Attila, az újHÁZ Centrum igazgatótanácsának elnöke. A szakértő arra is rámutat, hogy az épületszerkezetek esetében az egyszerű formák és a „szabványos méretek” alkalmazásával, racionális elrendezéssel – kevesebb közlekedő, több természetes szellőzés – sokat lehet spórolni. A beruházás során kulcsfontosságú, hogy olyan alapanyagokkal dolgozzanak az építkező családok, amelyek akár hőtechnikai szempontból is megfelelnek majd a 2018 utáni előírásoknak. A „látszó” felületek esetében pedig már pénztárcakímélő megoldásokat is lehet találni, ha jó szakember segít ebben.
Juhász Attila úgy véli, a jelenlegi gazdasági helyzetben, a vidéken építkezők vannak kedvezőbb helyzetben. Egy, a 2012-es és 2013-as eladásokat vizsgáló tanulmány szerint, megyei szinten 8,5-szeres különbség tapasztalható az eladott telkek átlagárai között. Vidéken átlagosan 3600 forintot kell szánni egy négyzetméter telek megvásárlására, míg ez Budapesten közel 28 ezer forintos négyzetméterárat is jelenthet. A vidéki és fővárosi telekárak közti különbséget figyelembe véve, leginkább a vidéki környezetben képzelhető el, hogy a CSOK kapcsán igényelhető, legmagasabb támogatási összegből megépüljön a minimálisan elvárt 90 m2-es alapterületű ház.
A szakember szerint ebbe a keretbe egy két-három kisebb, 10-12 m2-es szobával, egy 30-35 m2-re tervezett nappalival és konyhával, egy 6-7 m2-es nagyságú fürdőszobával, mellékhelyiséggel és egy kisebb, 1,5-2 m2-es kamrával tervezett ú jépítésű ház férhet bele egy 6-7 m2-es közlekedővel együtt.
Már idén javulhat a lakásállomány minősége
A lakásállomány minősége elsősorban a népesség lakhatási feltételeit, így az életminőségének egy jelentős szeletét határozza meg, a lakásállomány minőségi javítása tehát szociális szempontból is fontos. „Új építésű ház esetében a 27 százalékról 5 százalékra csökkentett áfa ott segíthet először, amikor egy műszaki ütemhez kötött részelszámoláskor a támogatást folyósító bankon keresztül vissza lehet igényelni az építési számlák áfaösszegét. Vásárlás esetén pedig a vételárban jelenhet meg, tehát kevesebb önerő vagy hitel szükséges” – erre már dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője hívja fel a figyelmet. A cégvezető azt is hangsúlyozza, hogy az otthonteremtést célzó intézkedések hosszú távon jelentősen javíthatnak a családok lakhatási körülményein, és alapjaiban élénkíthetik a már javulóban lévő lakásépítési piacot.
A pozitív kormányzati intézkedések, illetve a pályázati lehetőségek közül az eddig is jól bevált Otthon Melege Program, bizakodásra adnak okot. Dr. Rázsóné Szórády Csilla arra is rámutatott, hogy 2016. július 1-től a családi házak felújításával folytatódik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezdeményezése. Az intézkedés 5 milliárd forintos keretösszeggel induló, vissza nem térítendő támogatást biztosít a családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására. A szakemberek úgy vélik, ha hosszú távon biztosítottá válnak az otthonteremtési kedvezmények, az elhalasztott beruházások realizálódására is számítani lehet, így a már kiadott engedélyek száma alapján az idei évben elérhetjük közel tízezer új lakás felépülését.
