A több mint 1000 középiskolás diák megkérdezésével végzett kutatásból kiderül, a tanulók elméleti pénzügyi ismereti szintje továbbra is meglehetősen alacsonynak mondható. A megkérdezettek közel egyharmada nincsen tisztában olyan pénzügyi alapfogalmak jelentésével, mint a törlesztő részlet, futamidő vagy a THM. Bár hiányosak a diákok ilyen irányú ismeretei, a kamatszámítási feladatra a felmérésben résztvevők 57%-a, az inflációval kapcsolatos kérdésre 43%-uk válaszolt helyesen. Legismertebb pénzügyi fogalom a kamat és a részvény volt a tanulók körében, az előbbit 64%-uk, az utóbbit 50%-uk ismerte megfelelően. Összességében a megkérdezettek csupán 31%-a adott jó választ a pénzügyi kompetenciát mérő kérdések legalább felére. Az átlagnál nagyobb arányban teljesítettek jól a pénzügyi képzésben résztvevő tanulók (51%), illetve a szellemi munkát végző alkalmazottak gyermekei (43%).
Nőtt a diákok vállalkozási kedve
A fiatalok egyre ambiciózusabban tekintenek a lehetőségeikre, az elmúlt évekhez képest nőtt azon diákok száma, akik vezető beosztásban szeretnének dolgozni a későbbiekben. Közel 80%-uk valamilyen vezető pozícióban képzeli el magát a jövőben. A tavalyi évhez képest több mint 20%-kal nőtt a vállalkozni vágyó fiatalok aránya, a megkérdezettek 67%-a akár vállalkozóként is el tudja képzelni magát. A vállalkozói lét iránt nagyobb arányban érdeklődnek a szakközépiskolások, 73%-uk indítana saját céget.
A szakközépiskolások közel kétharmada már iskolai tanulmányai befejezése után is szívesen vezetné saját vállalkozását. A középiskolás diákok megítélése szerint a vállalkozók többet keresnek és rugalmasabb munkaidővel rendelkeznek az alkalmazottakkal szemben, közel 40%-uk számára ez a két legfontosabb motiváló tényező. A vállalkozási lét legfőbb ellenérve a diákok számára továbbra is a cég beindításához szükséges pénz hiánya. Emellett a megkérdezettek harmada problémaként vetette fel azt is, hogy szerintük a hazai cégek hátrányban vannak külföldi versenytársaikkal szemben. (Nemcsak a diákok, hanem a felnőttek között is nőtt a vállalkozási hajlandóság.)
A kutatás szerint a megkérdezett középiskolások 80%-a, ezen belül is a gimnazisták 91%-a szeretne továbbtanulni a középiskolai tanulmányai végeztével. Az elmúlt évekhez hasonlóan a továbbtanulni szándékozók körében a gazdasági és pénzügyi képzés számít a legnépszerűbbnek, emellett sokan jelölték meg az orvosi és a műszaki területeket is célként.
Emelkedő, elrugaszkodott a fizetési igények – 235 000 nettó már „elfogadható”
A Provident felméréséből kiderül, a 16-18 éves diákok számára már az első munkahely kiválasztásánál a legfontosabb tényező az anyagi megbecsültség, 51%-uknál elvárás a magas fizetés. A középiskolás diákok bérigénye is megnőtt az elmúlt évek felméréseihez képest. Átlagosan körülbelül 235 000 forintos nettó fizetést tartanak elfogadhatónak pályájuk kezdetén, míg a minimum igényük nettó 158 000 forint. A felmérés szerint 375 000 forintos nettó fizetés lenne az, aminek már kifejezetten örülnének az első munkahelyen. A gimnáziumban tanuló diákok elvárásai még magasabbak a szakközépiskolában tanuló társaiknál: számukra egy nettó 400 000 forint feletti fizetés lenne igazán megnyerő, ami 20%-kal magasabb összeg, mint a szakközépiskolások esetén. Összehasonlítva ezeket az elvárásokat a KSH legfrissebb adataival, melyek szerint 159 ezer forint az átlag nettó bér Magyarországon, kijelenthető, hogy a valós munkaerőpiaci-lehetőségektől elrugaszkodott igényeket fogalmaznak meg a diákok. Az anyagi juttatások mellett az első munkahely esetén szintén fontos kritérium volt a tanulók számára, hogy a választott cég biztos háttérrel rendelkezzen, illetve a megkérdezettek 34%-a szerint nem elhanyagolható szempont a jó munkahelyi légkör és a társaság sem.
Az iskolában pénzügyi-, illetve gazdasági képzésben részesülő középiskolás diákok nem csupán magasabb szintű tájékozottsággal rendelkeznek, hanem önállóbban is kezelik pénzügyeiket. Nagyobb arányban rendelkeznek saját folyószámlával (46%) és körükben elterjedtebb az online banki felületek használata is, szemben a pénzügyi képzésben nem részesülő társaikkal. Pénzügyi döntések meghozatala esetén kevésbé támaszkodnak családtagjaikra, több és megbízhatóbb forrásokat vesznek igénybe, 34%-uk tájékozódik a pénzintézetek kiadványaiból, 65%-uk internetes forrásokat is figyelembe vesz a döntéskor. A magasabb pénzügyi tudással rendelkező diákok nagyobb arányban tartják kedvezőnek a különféle megtakarítási termékeket is, 32%-uk jó lehetőségnek tekinti a bankbetéteket, 16%-uk szerint pedig a befektetési alapok és az önkéntes nyugdíjpénztári tagság is kedvező megtakarítási forma.
Takarékoskodnak, kevésbé tartanak a hitelektől
Nőtt azon fiatalok száma, akik fontosnak tartják, hogy rendelkezzenek önálló keresettel, és ez által egyre kevésbé terheljék szüleiket anyagilag: az idei évben a válaszadók 71%-a számára mindez lényeges szempont. Ezzel párhuzamosan a tanulók egyre nyitottabbak a megtakarítások iránt is, az elmúlt 2 évben 10%-kal nőtt azon diákok aránya, akik rendszeresen tesznek félre kisebb nagyobb összegeket. Fontos változás mutatkozik az elmúlt évek felméréseihez képest a diákok hitelhez való viszonyában is, hiszen közel 10%-kal csökkent a hiteltermékeket elutasító tanulók aránya: míg két évvel ezelőtt 56% mondta azt, hogy semmilyen körülmények között nem venne fel hitelt, mostanra ez az arány 48%-ra csökkent.
