Az üdülési jog rendszerint hosszú távra szól, azaz az üdülő meghatározott időben való használatának jogát hosszabb időre, sokszor több évtizedre szerzi meg az ügyfél. Természetesen az üdülési jogért ellenértéket, használati díjat kell fizetni, általában évente. Ezért hát üdülési jog vásárlása előtt érdemes meggondolni, hogy hosszú időn át, minden évben ki tudjuk-e és ki akarjuk-e használni az üdülés lehetőségét ugyanazon a szálláshelyen, és tudjuk-e, akarjuk-e vállalni az ezzel járó rendszeres díjakat. Az éves fenntartási díjat ugyanis általában akkor is viselni kell, ha a szállást az adott évben nem vesszük igénybe.
Nem befektetés
Az üdülési jog értékesítésével foglalkozó cégek gyakran azzal igyekeznek meggyőzni a leendő ügyfeleiket, hogy kiváló befektetésnek tüntetik fel az üdülési jogot. Ennek során arra hivatkoznak, hogy az üdülési jog komoly értéket képvisel, amit könnyen el lehet adni, vagy másik üdülési jogra lehet cserélni, és még örökölhető is, így gyermekeink is „élvezhetik” annak előnyeit.
Azonban emellett, hogy a fentiek jórészt nem igazak, ma már jogszabály is tiltja az üdülési jog befektetésként való értékesítését. Valójában az üdülési jog továbbértékesítésének jelenleg nincsen kialakult, jól működő piaca, és általában nem képvisel komoly értéket, ezért nem könnyű eladni. Az igaz, hogy örökölhető, de az örökös a fizetési kötelezettséget is örököli, és korántsem biztos, hogy az örökös is ki tudja, vagy ki akarja használni a szálláshelyet.
14 napos elállási jog
Nagyon fontos, hogy az üdülési jog megvásárlására vonatkozó szerződés megkötését követő 14 napon belül írásban elállhatunk a szerződétől. Tehát ha megkötöttük a szerződést, e határidőn belül még mindig meggondolhatjuk magunkat, ha úgy döntünk, mégsem kívánjuk igénybe venni e lehetőséget. Gyakran előfordul, hogy idős embereket különböző ingyenes termékbemutatókon vesznek rá üdülési jog vásárlásra, ilyen esetben is jól jön az utólagos elállási lehetőség.
Az elállási jog azért is fontos, mert az üdülési jogról szóló szerződést rendszerint nem lehet felmondani. Ezért ha az elállás határideje letelt, akkor csak az üdülési jog eladásával vagy az értékesítővel való közös megegyezéssel lehet szabadulni az üdülési jogtól.
A távollévők között létrejött szerződések esetén a Ptk. rögzíti az elállás jogát.
Előlegfizetés tilalma
Szintén lényeges, hogy az elállásra nyitva álló 14 napos határidő lejárta előtt az üdülési jog vásárlójától fizetést vagy kötelezettségvállalást, így például előleget, biztosítékot, tartozás-elismerést nem lehet követelni és nem lehet elfogadni.
Az eladás nehézségei
Ha valaki megvásárolta, de utóbb meg szeretne válni üdülési jogától, akkor megpróbálhatja értékesíteni. Ez azonban a gyakorlatban általában nehéznek bizonyul, hiszen az üdülési jog többnyire nem képez jelentős értéket, ugyanakkor a vásárlónak a fizetési kötelezettségeket is át kell vállalnia a jövőre nézve.
Több olyan cég van, ami arra vállalkozik, hogy megbízási díjért eladja helyettünk az üdülési jogot. Sajnos ezen a területen is sok a visszaélés. Ezért, ha az üdülési jog továbbértékesítésére adunk megbízást, akkor figyeljünk arra, hogy az értékesítést vállaló cégnek az üdülési jog eladása előtt, előre ne fizessünk díjat, ne adjunk előleget, különösen mert ezt jogszabály is tiltja. Arra is nagyon érdemes ügyelni, hogy ilyenkor mit írunk alá, hiszen előfordul, hogy az értékesítést vállaló cég további nem kívánt, de pénzbe kerülő szolgáltatást próbál az ügyfélre sózni, vagy akár újabb üdülési jogot ad el neki.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda