5 dolog, amit érdemes tudni a tartási és az életjáradéki szerződésről

Nem ritka, hogy idős vagy egyébként segítségre szoruló emberek tartási vagy életjáradéki szerződést kötnek olyan személyekkel, akik gondoskodnak róluk. Mi a különbség a kettő között? És mi a szerepe a szerencsének? Szakértőnk segít!

A tartási és az életjáradéki szerződés különbsége

A tartási és az életjáradéki szerződés közötti alapvető különbség a tartást, illetve az járadékadást vállaló személy szolgáltatásában van. Tartási szerződés esetén a tartásra kötelezett az eltartott körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására vállal kötelezettséget. Ez magában foglalja a tartásra jogosult lakhatásának biztosítását, élelemmel és ruházattal való ellátását, gondozását, betegsége esetén ápolását és gyógyíttatását, halála esetén illő eltemettetését. A tartási szerződés tehát egyfajta személyhez kötöttséget és bizalmi jelleget feltételez.

Az életjáradéki szerződés alapján a járadékadó meghatározott pénzösszeg vagy más dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. Az életjáradék szolgáltatása szinte minden esetben pénzfizetés formájában történik, rendszerint havi gyakorisággal.

Tartási, életjáradéki szerződést rendszerint magánszemélyek kötnek. A törvény ugyanakkor nem zárja ki, hogy akár tartás, akár életjáradék szolgáltatására jogi személy (pl. gazdálkodószervezet) vállaljon kötelezettséget.

Kép: Pixabay

Ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás

A tartást és az életjáradékot alapesetben ellenszolgáltatás fejében nyújtják. Az ellenszolgáltatás megjelenhet pénz vagy más dolog formájában. Az ellenszolgáltatás egyik leggyakoribb formája, hogy a tartásra jogosult a tulajdonában lévő ingatlant ruházza át a tartás fejében a tartásra kötelezett személyre. Nem kizárt azonban például értékes ingóság ellenértékként való átadása sem.

Tartási vagy életjáradéki szerződés ingyenesen (ellenszolgáltatás nélkül) is köthető. A közeli hozzátartozók között létrejött tartási vagy életjáradéki szerződés esetén a törvény vélelmezi az ingyenességet, kivéve, ha a körülményekből – így például magából a szerződésből – más nem következik.

Tartási jog bejegyzése ingatlanra

A tartás ellenértéke gyakran ingatlan formájában jelenik meg, tehát a tartásra jogosult személy az ingatlanát ruházza át a tartást (életjáradékot) nyújtó személyre. Ez adott esetben nehéz helyzetbe hozhatja az eltartottat, különösen, ha a tartást az ingatlan átruházását követően nem, vagy nem megfelelően teljesítik. Ezért a törvény lehetővé teszi, hogy a tartásra jogosult kérelmére, az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlanterheként tartási jogot jegyezzenek be, amennyiben az eltartó a tartási kötelezettsége biztosítására más megfelelő biztosítékot nem ad. Így abban az esetben, ha az eltartó nem teljesíti a szerződést, a tartási jog bejegyzése esetén az eltartott az ingatlanból kielégítést kereshet.

Szerencseelem a szerződésben

A tartási szerződést leggyakrabban az eltartott haláláig, tehát határozatlan időre kötik. Az életjáradéki szerződés szintén a járadékra jogosult haláláig szól. Ebből következik e szerződések úgynevezett szerencsejellege. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötéskor nem határozható meg a szolgáltatás (tartás, életjáradék) és az ellenszolgáltatás arányossága. Ennek oka, hogy nem látható előre, hogy a tartást, életjáradékot mennyi ideig kell teljesíteni. A szerencsejellegre tekintettel e szerződések utóbb nem támadhatóak pusztán arra hivatkozva, hogy az eltartott által adott ellenszolgáltatás értékéhez képest az eltartó szolgáltatása aránytalanul csekély értéket képvisel.

A fentiek alól kivétel például, hogy a bírói gyakorlat jó erkölcsbe ütközőnek tekinti az olyan tartási szerződést, amelynek megkötésekor a tartást vállaló személy tudta vagy biztos alappal következtethetett arra, hogy vállalt kötelezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie (pl. eltartott súlyos betegsége miatt).

A tartási szerződés módosítása, megszüntetése

A tartási szerződést a felek közös megegyezéssel megszüntethetik vagy módosíthatják. Ezenkívül a bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása indokolatlan, különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel. Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó módosítását életjáradéki szerződéssé. Az életjáradéki szerződés bíróság által történő módosítására szintén van lehetőség, de a bíróság az életjáradéki szerződést tartási szerződéssé nem változtathatja át.

Ha a szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis & Szabó Ügyvédi Iroda

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo