A tudósok becslése szerint a tudomány ma mintegy 390 ezer növényfajt ismer, de csak tavaly 2034, addig ismeretlen növényfajt fedeztek fel – derül ki a brit Királyi Botanikus Kert (RBG) jelentéséből. A beszámoló ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a növényfajok 21 százalékát a kipusztulás fenyegeti. Ennek főbb okai között a klímaváltozást, az élőhely elvesztését, a különböző betegségeket és az invazív fajok elterjedését sorolták fel.

Kathy Willis professzor az RBG Kew kutatójaszerint ezért is nagyon fontos lenne, hogy megtudjuk, hány növényfaj él a Földön, hol találhatóak, milyen kapcsolatban álnak egymással az egyes növénycsoportok, hiszen a növények alapvetőek az emberiség jóléte szempontjából. Ellátnak minket táplálékkal, üzemanyaggal, gyógyszerrel, és a klímánk szabályozásában is szerepet játszanak.

A Föld növényvilágának felmérésekor a kutatók sok átfedést találtak: számos növény szerepel különböző néven, mivel előfordul, hogy különböző botanikusok, különböző időpontban más nevet adtak nekik. A felmérés az ismert növényfajok számát mintegy 390 ezerre becsülte az algák, moszatok, párlófüvek és borzhínárok nélkül. A 390 ezer faj zöme, pontosan 369 ezer 400, virágos növény. Willis szerint ugyanakkor az ismert növényfajok csak a felszínt jelentik, sok ezernyi olyan faj él a Földön, amelyet nem ismerünk. A tudósok folyamatosan bukkannak újabb és újabb fajokra. Tavaly például csak a begónia kilencven új faját fedezték fel, emellett öt hagymafajt is találtak és egy új rovarevő növényt (Drosera magnifica) is regisztráltak Brazíliában.

Kép: Tetrapak

Megszállók ellen harcolnak

Tudósok úgy becsülik, hogy mintegy 13 168 növényfaj terjeszkedett oda, ahol nem volt honos. Ez a globális biodiverzitás 3,9 %-ával ér fel. A terjeszkedés emberi tevékenység az oka -átültetés, kereskedelem, magok véletlen átszállítása, miután azok más rakományokra szóródtak- és nemcsak az elmúlt évtizedekre vonatkozik, hanem olyan növénymigrációra is, ami például Kolumbusz Kristóf Amerikába utazásával járt együtt. (A felfedező után érkező gyarmatosítók Európából hoztak magukkal magával növényeket. De a burgonya is ekkor került Amerikából Európába.) A környezetvédők szerint ma majdnem ötezer invazív növényfajt ismerünk. Mivel nagyon nehéz megszabadulni tőlük, a világgazdaság közel öt százalékát emészti fel az ellenük való küzdelem. Az Unió egyébként is küzd a területén szaporodó invazív növényfajok ellen, ez fenyegette a Magyarországon elterjedt akácot is.

A jelentés arra is kitér, hogy a Föld növényvilágának 10 százalékát nagyon érzékenyen érinti a klímaváltozás. A globális felmelegedés hosszú távú hatásai azonban még nem világosak. Vannak térségek, ahol a légkörbe jutott széndioxid jó hatással van egyes növényekre, az Északi-sark például kizöldül, egyes szavannás vidékek növényvilága is gazdagodik, és egyes fák magasabbra nőnek - mondta Wallis. A tudós ugyanakkor hozzátette: a klímaváltozás miatt változik a növények eloszlása és virágzása. A felmelegedés közvetett módon hat a növények beporzására is, aminek komoly következményei lehetnek a növényekre nézve.

A klímaváltozás is hajtja a kártevőket

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértői szerint, az elkövetkező évtizedek alapvető kérdése lesz, hogyan lehet a károkozó rovarokat, baktériumokat, vírusokat és gyomnövényeket távol tartani a gyümölcsöktől, zöldségektől és más növényi és élelmiszer rakománytól, amik nap mint nap cserélnek gazdát a világpiacon. A nemzetközi kereskedelemben a mezőgazdasági termékek értéke megközelíti a 1,1 trilliárd dollárt, ennek 80 százaléka élelmiszer. A FAO becslései szerint azonban a kártevők és növényi betegségek 20, de akár 40 százalékkal is csökkenthetik a termést. Ezek sok esetben épp a kereskedelmi kapcsolatok révén terjednek és honosodnak meg új területeken.

„A globális felmelegedés okozta klímaváltozás sok területen felgyorsítja a talajeróziót, a gyakoribbá váló aszályos periódusok, illetve a hirtelen, özönvízszerűen érkező esőzések következtében ráadásul a magasabb hőmérséklet új növényi kártevők elterjedését is segíti.(Ráadásul a termőföldek fele már károsodott.)  Ez már ma is gyakran okoz kieséseket a termelésben és ez a jövőben gyakrabban és súlyosabban fog előfordulni” – vélekedett korábban Thilo Pommerening a World Wildlife Found (WWF) klímavédelmi szakembere. A környezetvédő szervezet összegyűjtött néhány olyan árufajtát a világból, amelynek termesztését súlyosan érinti a klímaváltozás és ennek következtében a jövőben várhatóan jelentősen emelkedni fog az áruk, illetve gyakorta hiánycikké válhatnak a piacon.