A természeti világörökségi helyszínek egyharmadának puszta létét fenyegeti az emberi tevékenység, a bányászat vagy a kőolaj- és földgázkitermelés, a védett területek 31 százalékában már folyik ilyen jellegű tevékenység, vagy nemrégiben adták ki az erre vonatkozó koncessziókat az illetékes kormányok – erre a következtetésre jutott a World Wildlife Found (WWF) októberben kiadott jelentése.
(A teljes jelentés pdf formátumban innen letölthető!)
A környezetvédelmi szervezet szerint különösen az afrikai védett területek vannak veszélyben: az ENSZ UNESCO szervezete által világörökséggé nyilvánított helyszínek 60 százaléka van veszélyben, Ázsiában és Latin-Amerikában 34 százalék. Olyan, a biodiverzitás szempontjából felbecsülhetetlen értékű területekről van szó, mint a Nagy-korallzátony vagy a tanzániai Salu rezervátum, amely a veszélyeztetett afrikai állatfajok egyik utolsó menedéke.
Európa sem kivétel: éppen a DEA olajipari konszern által nemrégiben elnyert koncesszió a Dániától Hollandiáig húzódó Watt-tengert fenyegeti. Magyarországon, mint azt korábban megírtuk, a kormányzati felelőtlenség az egyetlen természeti világörökségi helyszínünket, az Aggteleki Nemzeti parkot sodorja veszélybe. Magyarország egyik legszebb és legértékesebb nemzeti parkjától 680 méterre ugyanis lignitbánya létesülne, ezzel veszélyeztetné az ország egyetlen olyan helyszínét, amely a természeti értékei elismeréseképp kapta meg az egész világon ismert és elfogadott UNESCO Világörökség kitüntetést. A bányát ugyanis az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, mint természeti világörökségi helyszín védőövezetében tervezik kialakítani. Kritikus problémát okoz az is, hogy a bányászat során kitermelt lignit szállítási útvonala a világörökségi helyszín és a nemzeti park határán vezetne, áthaladva Natura 2000 területeken, ami negatív hatást gyakorolhat a természeti értékre.