Újra csúcsra ér a légköri szén-dioxid szintje az északi félteke légkörében. A Kaliforniai Egyetem által működtetett hawaii Mauna Loa Atmoszférakutató Obszervatórium kutatói szerint a légkör szén-dioxid tartalma május közepére érheti el a 400 ppm-et (particle per million,a ppm arányszám a keresett komponens egymillió egységre jutó részecskeszámát mutatja, azaz részecske per millió.) az északi félteke felett. Az északi féltekén tavaly Alaszkában májusban mértek először havi átlagban 400 ppm feletti CO2-tartalmat. Egy év múltán már az északi félteke nagy része felett ilyen magas a légkör szén-dioxid tartalma, szakemberek szerint leghamarabb egy-két, legkésőbb három éven belül a Föld teljes légkörében ilyen értéket mérnek majd. Bár egyes tudósok szerint a 400 ppm-es arány nem jelent tragédiát, a Természetvédelmi Világalap (WWF) hangsúlyozta, hogy kritikus pontról van szó.
Az elmúlt 40 év kutatásai alapján egyértelműen az emberi tevékenység felelős azért, hogy növekszik a légkör szén-dioxid szintje - hangoztatta a szervezet, amely szerint az éghajlatváltozást okozó károsanyag-kibocsátás nagyrészt az energiatermeléshez, legfőképpen a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséhez köthető. Ha a káros anyagok légköri koncentrációja tovább emelkedik, akkor a most kiugróan magasnak számító hőmérsékletek válnak mindennapossá, ami ma még szélsőség, az megszokottá válhat - jósolta közleményében a WWF.
Ezzel szemben Juhász Árpád geológus a Piac&Profit által szervezett harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcson úgy fogalmazott, hogy „semmi kétsége sincs” afelől, hogy nagyon komoly felmelegedés zajlik. A konferencia részletes összefoglalóját itt olvashatja!
Arra nem érdemes számítani, hogy a klímaváltozást feltartóztathatjuk. Hacsak valami csoda nem történik, akkor a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2011-es előrejelzése alapján a világ energiafelhasználása jelentősen nőni fog az elkövetkező 25 évben. A World Energy Outlook 2011 megállapításai szerint a világ energiaigénye 2035-re mintegy harmadával, 4,2 milliárd olajegyenértékkel (toe) fog nőni. A növekedés kilencven százaléka a BRIC tagországokra és a fejlődő országokra esik. (BRIC: Brazília, Oroszország, India, Kína) A növekedés ugyanakkor elemzők szerint meglehetősen alulbecsült, mivel a jelentés számításba veszi a sokszor illuzórikus kormányzati becsléseket az energiahatékonyság és megtakarítás területén elérhető célokban és eredményekben. A tanulmányból az is kiderül, hogy ugyan világszerte egyre több kormány tűzi zászlajára a takarékosságot, a valóságban immár a negyedik éve a globális energiahatékonyság csökken.
A növekvő energiafelhasználás nem tesz jót a Föld klímájának. Az IEA szerint a Kyoto-i protokolban rögzített és később megerősített 2 Celsius fokos emelkedés immáron teljesíthetetlen. A reálisan kitűzhető cél 2035-ig a 3,5 Celsius fokos globális emelkedés, ám ez is csak akkor sikerülhet, ha minden állam végrehajtja emisszió-csökkentési vállalásait. Ha ezek nem teljesülnek, a globális átlaghőmérséklet akár 6 Celsius fokkal is megemelkedhet. A klímakutatók szerint a 2 Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedés még kézben tartható, az efölötti érték olyan folyamatokat indíthat be a Földön, amelyeknek következményei beláthatatlanok.
Több, egymástól független kutatás is rácáfol a korábbi jelentésekre, így a klímaváltozás erre az évszázadra – és a következő évtizedekre várható hatásai várhatóan drasztikusabbak lesznek, mint vártuk. Elméletben idén, több részletben kellett volna közölnie aktuális riportját a az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének(IPCC) azonban a jelentés már 2012 végén kiszivárgott a világhálón. Az egy klímaszkeptikus blogger által napvilágra hozott jelentés rámutat, hogy a globális felmegedés klímaváltozás fékezésére, illetve feltartóztatására tett kísérletek többnyire sikertelenek maradtak. A jelentés főbb pontjai amelyek miatt fájhat a fejünk a jövőben: a globális átlaghőmérséklet emelkedése, a tengerszint várható emelkedése, a gleccserek és a sarkvidékek jégtakarójának olvadása, illetve a klímaváltozás miatt fellépő időjárási extremitások: szárazságok, gyakoribb és erősebb viharok, illetve rendkívüli hőhullámok fellépése.
Katasztrofális lehet a tengerszint-emelkedés
A világ 26 vezető gleccserkutatójának többsége azonban mégis úgy véli, hogy a jégtakarók olvadásának mértéke és súlyossága jóval meghaladhatja az előzetes becsléseket. A szakértők korábbi becslése alapján a jégolvadás ebben az évszázadban valószínűleg 29 centiméterrel növelheti az átlagos globális tengerszintet. (Az emelkedést képtelenek vagyunk feltartóztatni.)
Tavasszal is lehet kánikula
Krüzselyi Ilona, az OMSZ éghajlati osztályának munkatársa szerint amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, az “hőhullámos” napnak számít. Ezek számának jövőben várható tendenciájára az Országos Meteorológiai Szolgálat két regionális klímamodelljének eredményei alapján adnak becsléseket, illetve ezek együttes alkalmazásával reprezentálják a bizonytalanságot. A két modell szerint a “hőhullámos” napok éves száma a referencia-időszaknak számító 1961-1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021-2050) várhatóan országos átlagban 8-24 nappal növekedni fog. Ez a növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak – a természetes változékonyság – továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad – emelte ki.
