Ezen a héten, Bonnban találkozik 190 ország képviselője, hogy folytassák az előkészítését annak az új, globális éghajlatvédelmi egyezménynek, melyet az év végi, párizsi éghajlatváltozási csúcson kellene aláírniuk a kormányoknak. Samantha Smith, a World Wildlife Found (WWF) nemzetközi éghajlatváltozás és energia munkacsoportjának vezetője szerint a tárgyalópartnereknek három fő kérdésre kell fókuszálniuk. Jelentősen csökkenteni kell a kibocsátásokat az elkövetkező 5 évben, biztosítani kell, hogy az azt következő időszak kibocsátás-csökkentési vállalásai a tudományos tényekre épüljenek és igazságosak legyenek, és végül, el kell érni, hogy a szegényebb közösségek is megkapják a megfelelő segítséget ahhoz, hogy fel tudjanak készülni az éghajlatváltozás jövőbeni hatásaira.
“Egyértelmű, hogy hiába sikerül megkötni a globális éghajlatváltozási egyezményt, ha a kibocsátások az elkövetkező öt évben emelkedni fognak, azaz mielőtt a megállapodás életbe lép. Márpedig a jelenlegi trend ezt vetíti előre, hacsak nem hozunk azonnali intézkedéseket.” - mondta Smith, aki idézett a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentéséből is, miszerint az energiához köthető kibocsátások tavaly – 40 év után először – stagnáltak, mely a zöldebb energiapolitika közvetlen következménye.
“A megújuló energiákkal és az engeriahatékonysággal kapcsolatos technológiák folyamatosan fejlődnek, és egyre megfizethetőbbé válnak, a piac pedig sokkal gyorsabban felszívja őket, mint ahogy azt az előrejelzések mutatták. Tudjuk, hogy a különféle politikai ösztönzők – melyek azt célozzák, hogy ezt a folyamatot gyorsítsuk – valóban működnek, csökkentik a kibocsátásokat és olyan egyéb hasznokkal is járnak, mint a tisztább levegő, vagy az új munkahelyek létrehozása. Ezek mind olyan intézkedések, melyekkel a kormányok azonnal élhetnek” - tette hozzá.
“A tudomány állása szerint a kibocsátásoknak 2020 előtt kell tetőzniük, utána pedig erőteljesen csökkenniük. Ennek megfelelően az új éghajlatváltozási megállapodásnak a 2020 utáni évtizedre vonatkozó szükséges lépéseket is tartalmaznia kell, hogy a megfelelő utat tudjuk követni, méltányosan elosztva a terheket.” - mondta Smith
A WWF az alábbiakat szeretné viszontlátni az egyezmény tervezetében, melyen Bonnban jelenleg dolgoznak:
Egy olyan mechanizmust, amely biztosítja a folyamatos ellenőrzést és a felgyorsítja éghajlatváltozáshoz köthető intézkedéseket, összhangban a tudomány állásával,
A megfelelő források azonnali hozzárendelése az éghajlatváltozáshoz köthető intézkedésekhez, ami egyrészt biztosítja a kibocsátások csökkentését, másrészt pedig segítséget nyújt a fejlődő országok alkalmazkodásban, nemzetközi cél kitűzését az alkalmazkodásban és egy erős, működő mechanizmust a károk és veszteségek kezelésére, valamint annak a felismerését, hogy a földhasználathoz köthető, valamint az erdőgazdálkodásból származó kibocsátások kritikusak.
A koppenhágai klímacsúcs egyik fontos tapasztalata az volt, hogy a nehéz kérdéseket és a hozzájuk kapcsolódó döntéseket nem szabad a végére hagyni.
“A tárgyalópartnereknek nem szabad elnapolniuk a nehéz döntéseket. Egy világos folyamatban kell megállapodniuk arról, hogy hogyan kezelik az olyan érzékeny témákat, mint a méltányosság, a károk és veszteségek, a finanszírozás és az új megállapodás jogi formája. Ezeknek az egyeztetéseknek már a tartalmat érintően is meg kell kezdődniük Bonnban, amilyen korán csak lehet.” – mondta Smith.
Korábban Genfben már láthattuk, hogy a szokásostól eltérően a tárgyalóknak sikerült megállapodniuk egy egyezmény tervezetében. “Ezen az úton kell tovább haladnunk annak érdekében, hogy a vezetők egy ambiciózus, tudományos alapokon nyugvó és igazságos egyezményben állapodjanak meg idén Párizsban” – tette hozzá.